A téli Prága

Csehország fővárosáról sok minden juthat az eszünkbe.

A gyönyörű tornyok, a csinos cseh leányok, esetleg a finom sörök, de bárhogy is, az tény, hogy a város mellett nehéz elmenni szó nélkül. Télen pedig tán egy kicsit más arcát nyújtja felénk ez a lélegzetelállítóan szép város, de szépsége így is megkérdőjelezhetetlen.

Most pedig jön az a rész, ahol  a blog történetében először átváltok angolra, ugyanis a téli Prága bebarangolásában segítőtársaim is voltak egykori Erasmusos cimborák személyében. J

Thank you Joana, Marian and André, that we could explore the city together. One can not ask for a better company as you were always interested about everything new, ready to visit one more place, open to a country’s culture and have place for one more beer. Told you already, I tell you now too:

For my behalf, the biggest gift of the Erasmus was that it proved me completely wrong. I used to think that people need geographical closeness, same mother tongue and culture to form a friendship, or at least, a friendship that lasts over the years. Here we are six years after the Erasmus, and I am keen to see you again. J

Here comes the video!

... and once again, sorry for the pig. :)

András barát