Szép csendben egy igazi sasfészek nőtt ki a romok közül. Még jó, hogy van a Facebook, ahol ilyen gyöngyszemekre is rá lehet bukkanni.
Lassan húsz éve, hogy a szívem csücske lett a Zemplén, 1997-ben jártam először Pusztafalun, ez Füzér közelében egy kis falu, a szlovák határ közvetlen közelében. A háborítatlan erdők, vadregényes tájak, a belső, teknő szerű medence, melyet északról, dél-nyugatról hegyek öveznek, a közbülső dombocskákról pedig páratlan panoráma nyílik bármerre, mindig visszacsábítanak.
A távolsága a fővárostól egyszerre érték és nehézség: külön misét megérne, hogy hogyan lehet eltömegközlekedni egy hétvégi napon például Pusztafalura. Nem is botlani folyton turistákba, ami az ott lakóknak nyilván inkább fájó pont, de nekem annál nagyobb felüdülést jelent.
1997-ben láttam először a füzéri várat. "Vár állott, most kőhalom" - igaz volt ez az egykor szebb napokat látott erődítményre is, ahol egykoron még a Szent Koronát is őrizték egy ideig. A 90-es években a várkápolna volt az egyetlen olyan része a várnak, mely így-úgy még állt. Talán még tető sem volt rajta. Meg kéne keresni az akkori képeimet, hogy bizonyossá váljon, egy 1967-ből származó, a Fortepan rendszerében fellelhető fotó azonban ennél is jobban illusztrálja, honnan indult a vár.
Volt mit helyreállítani (Fotó: Fortepan, 57817) |
2004 után 2008-ban jutottam el újra a várba, a nyitókép is ekkor készült. Az sem volt véletlen, hogy az Országos Kéktúrába éppen innen vágtam bele. A változás szembetűnő volt, építkeztek, új szárnyakat emeltek - illetve építettek vissza, a lehetőségekhez mérten nagy rekonstrukció zajlott.
És így érkezünk el a mába, pontosabban a tegnapelőttbe, mikor egy ismerősöm lájkolta az általam amúgy nem ismert Tóth Gábor csodás albumát a vár jelenlegi állapotáról. Elsőre fel sem tűnt, hogy hol készültek a felvételek, ámulva csodáltam a valamely felvidéki várunkról készült sorozat elemeit. Aztán megnyitva az albumot, ismerős lett a környezet. Megnéztem a leírást, és leesett az állam. Ez Füzér! Hihetetlen, hogy milyen változáson esett át, a térség gyöngyszeme lesz, ha minden elkészül. Ki tudja, lehet, hogy már el is készült.
Olyan gyönyörű állapotban van, el sem hittem, hogy Magyarországon készült a felvétel! (Fotó: Tóth Gábor, Facebook) |
Én pedig újra a Zemplénbe akarok menni. Lehetőleg most, azonnal.
Az albumot ide kattintva érhetitek el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése