Turistaérem-gyűjtő sorozatunk
talán legellentmondásosabb színhelye kétség kívül a sedleci osszárium. Ezidáig
két csoporttal látogattam már meg a kápolnát, és mindenkit különböző módon
érintett meg a helyiség hangulata. A teljesség igénye nélkül a következő
szavakkal illették eme turisztikai látványosságot: lenyűgöző, félelmetes,
gyomorforgató, brutális, hátborzongató. Tény és való, ha ma kezdenének el egy
ilyet építeni a hozzád legközelebbi templomban, garantáltra vehető a botrány.
Manapság viszont olyan sűrűn járnak ide a turisták, hogy órákig kell sorban
állni. Látogassunk hát el Kutna Horába!
2019. március 4., hétfő
2019. február 26., kedd
Jöjjön egy igazi napi cukiság: Dagonyázó disznók Gödöllőn (Videó)
Igazi cukiság Gödöllőről: 2018 februárjában egy teljesítménytúra keretében Gödöllőre keveredtem, és mire bukkantam? Egy rakás dagonyázó vaddisznóra.
2019. február 11., hétfő
Helló 2019, kicsit megújulunk!
Így február közepén épp itt az ideje, hogy hivatalosan is beköszönjünk, a Medvetalp üdvözli kedves olvasóit, követőit 2019-ben is!
Új év és új tervek: bár fogadalmat sosem teszek, mert nem jellemez az a következetesség, hogy azt utána végre is hajtsam, de kitűzött célok azért mindig vannak. Most is. Például egy kis ráncfelvarrás. 2015-ben indultunk, úgyhogy épp itt az ideje egy kis alakítgatásnak. Külalakilag nem tervezek nagy változást, mert nekem tetszik így, egy kis reszelgetés azonban ráfér már az oldalra. Szóval ha a közeljövőben valami változik, az nem a véletlen műve lesz, csak Mac bácsi szöszmötölget a dizájnon.
2019. január 17., csütörtök
Geoléptek 42.: Dunaújváros és a Pentele híd - Világrekord a Duna felett
Talán kevesen tudják, hogy Dunaújváros határában egy világrekorder létesítményt találunk: a várost délről lezáró Pentele híd a maga nemében ugyanis egyedülálló a világon, ez a legnagyobb kosárfüles szerkezetű ívhíd.
Elérkeztünk harmadik évadunk utolsó helyszínéhez, utolsó ládakereséséhez, ez pedig itt, Dunaújváros határában fog megtörténni. Mint a bevezetőben említettem, világrekord az, ami itt előttünk áll, jó sok pénzbe is került, 43 milliárd forintot emésztett fel, a hozzá veeztő utak megépítésével együtt pedig már 54 milliárdnál áll meg a számláló. Maga a híd egyébként az M8-as autópálya része, apró szépséghiba, hogy az M8-as autópályából jelenleg ennyi létezik mindössze. Az M6-osról lehet ráhajtani, átmenni a Duna fölött, hogy aztán a túlparton az 51-es útra térjünk.
2019. január 10., csütörtök
Geoléptek 41.: Dunaújváros és a Pentele híd - Szobrok és ipari emlékek
Acélváros, acélszobrok, és kísértetiesen elhagyott, vagy csak elhagyottnak tűnő területek - ez is Dunaújváros egyik arca, bár összességében ma már közel sem ezzel lehetne legjobban jellemezni a megyei jogú várost.
Meggyőződésem, hogy Dunaújvárosról az emberekben egy sokkal negatívabb kép él, bár az is lehet, hogy a saját sztereotípiáimat vetítem ki, úgyhogy gyorsan szögezzük le még az elején, hogy Dunaújváros egy nagyon klassz kis város, sok zölddel. És annak köszönhetően, hogy a tervgazdálkodás szülte, egy olyan városszerkezetet sikerült kialakítani, ahol minden mindenhez közel van, a belvárosban a szocialista realizmus művészeti irányzatába tartozó lakóépületek, közösségi terek állnak, s az összképet még a később épült panelmonstrumok sem tudják annyira átbillenteni.
2019. január 6., vasárnap
Vasárnapi fotóalbum 8. - A Remete-szurdok hóban
Ha már 2019 első hétvégéje ilyen szép havasan telt, akkor vasárnapi fotóalbumunk sem szólhat másról, mint a gyönyörű havas tájról. Ki tudja, meddig marad még ilyen, s válik latyakos sártengerré minden.
Elmerültem hát kicsit a teljesítménytúrázós fotóarchívumomban, hogy valami jó kis téli helyszínt találjak, amit még nem mutattam meg korábban. Kész szerencse, hogy rengeteg ilyen van. Lett volna néhány izgalmasabb helyszín is, mint a végül választott Remete-szurdok, de a tervek szerint az izgalmasabb helyszínekről meg majd videós anyag lesz hamarosan.
2018. december 31., hétfő
Geoléptek 40.: Tatai halszag
Egy kesser szempontból ősi láda felkutatására vállalkoztunk egy meglehetősen borongós márciusi szombaton. Jöjjön egy kis halszag és némi szemétkupac a tatai Öreg-tó partjáról.
A Pilis csúcsa után ezúttal ismét a "földszintre" költözünk, hiszen mai célunk Tatán található, egy igazi ősláda, egészen pontosan a 200., még 2002-ből. Tatát, mint a vizek városát ismerhetjük, de jó ha tudjuk, hogy Tata már az "élő vizek városa" néven reklámozza magát. Mi is egy ilyen élő vízhez, a tatai Öreg-tóhoz látogattunk ezúttal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






