„Amikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A Nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák, a Hold pedig olyan, mint a vér. Az ég csillagai a földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erős szél rázza.” A Jelenések könyvében (6.13 – 6.14) leírtaknál talán semmi sem adhatja vissza jobban, milyen hatással lehet Nemezis, Napunk társcsillaga a földi életre.
A megtorlás kíméletlen istennője után elnevezett csillag a
feltételezések szerint 1-1,5 fényévre kering a Naptól. És mikor megkerüli,
üstökösöket indít útjára, melyek közül némelyik az űr mélyébe repül, némelyike
viszont belső naprendszerünk felé veszi az irányt. És mikor ilyesmi történik,
Földünkön globális kihalást okoz.
Hogy megértsük a Nemezis elmélet jelentőségét, előbb egy másik fogalmat kell megismernünk. Ez pedig az Oort-felhő. Jan Hendrik Oort, holland csillagász volt az első, aki arra a megállapításra jutott, hogy az üstökösök annyi féle irányból záporoznak a belső naprendszer felé, hogy kell lennie valamiféle, „üstökösraktárnak” a naprendszer peremén.
Miért ott? Nos, mert bárhol máshol észlelni tudnánk
ezeket a megfagyott üstökösmagokat, míg a Napunktól körülbelül egy
fényévnyi távolságra jó, ha azt látjuk, ami hőt sugároz magából, nem
hogy azt, ami jéghideg. :)
 |
| Forrás: astrobites.org |
Oort elmélete annyi mindent megmagyarázott, hogy a csillagászok szinte azonnal elfogadták a felhő létezését, valamint, hogy alapesetben ez az „üstökösraktár” egy elég nyugalmas, mondhatni unalmas hely. Ugyanakkor, ha valamilyen égitest megzavarja ezen felhő nyugalmát, az üstökösesőt indít el mindenfelé, ideértve a naprendszer belső részét is, ami egy fosztogató vizigóthorda tapintatával zúzza szét az itteni bolygók (elsősorban a Föld) mindennapjait.
Sőt, talán már szét is zúzta a Föld múltjában. Az 1980-as
években ugyanis a paleontológusok Földünk 250 milliónyi történetét vizsgálva
megállapították, hogy majdnem minden 26 millió évben találtak valami tömeges
kihalásra utaló jelet. Hogy, miért következhet be ez a ciklikusság, ahhoz viszont
már a csillagászok (jelesül Richard A. Muller és csapata) járultak hozzá egy
lehetséges magyarázattal.
Mullerék három ismeretből indultak ki:
- Bizonyos időszakonként történt egy tömeges kihalás a Földön.
- Az égen lévő csillagok nagy többsége „viszonylag” hideg, vörös törpe
- Napunk, erősen elüt a többi csillagtól, ugyanis magányos égitest, míg sokkal gyakoribbak a kettős, vagy akár hármas csillagok.
Ezekből építették föl a következő elméletet: Mi van, ha kering
egy társcsillag a Napunk körül, ami eléggé halovány ahhoz, hogy ne lássuk (vagyis
vörös vagy barna törpe)? Valamint mivel ennek a csillagnak ellipszis alakú pályája
van, 26 millió évente egyszer megbolygatja az Oort-felhőt, amikor áthalad rajta.
 |
| Forrás: wikipedia.org |
Az elmélet egyszerűen zseniális, elvégre egyszerű, érthető
és szinte mindent megmagyaráz. Egyetlen gond van csak vele: hogy nem igaz. :)
A csillagászok az elmúlt évtizedekben minden lehetséges
módon kezdték el kutatni a naprendszerünk külső peremét, bármi olyan után
kutatva, ami akár hasonlíthat Nemezisre, mindhiába. A Nemezis elmélet végét pedig WISE hozta el. A
WISE (széles látószögű infravörös felmérő felfedező) űrteleszkóp az infravörös
fényben kutatja naprendszerünket, eredményeképp pedig majdnem biztosan
kijelenthetjük: Napunktól tíz fényéven belül nem létezik semmi, amely akkora
hőt ad ki magából, hogy csak megközelítőleg is, csillag legyen. Központi égitestünknek,
tehát nincs párja és hivatalosan is magányos égitest. Lehet, nem szép dolog, de
ennek mi nagyon örülünk. :)
Habár Halálcsillag majdnem biztosan nem létezik, a Nemezis
elmélet attól még megállhatja a helyét. Ugyanis csak azt tudjuk, hogy nincsen
semmi a naprendszer peremén, ami hőt sugározna. Mi van, akkor, ha ez a valami
nem egy csillag, hanem egy nagy bolygó?
 |
| Forrás: motherboard.vice.com |
A
WISE ugyan kizárta egy Jupiter-Szaturnusz nagyságú bolygó létét a naprendszer
peremén, de távolabb, vagy kisebb bolygó esetén valami nem létét már nehéz
cáfolni. Így tehát az elmélet magja még hosszú időn keresztül velünk marad, de
azért egy dolog biztosra mondható. Ha a jövőben üstököszápor tart a Föld felé,
azt tuti nem Nemezis indította útjára. Akkor már inkább valószínűbb egy UFO
támadás. :)
András barát
További írásaink csillagászat, asztrofizika témakörben:
- Ahol a legnagyobbak örökre köztünk élnek
- Otthon, édes otthon
- Gyere, Vénusz! Álljunk össze!
- Üdv, Plútó! Örülök, hogy megismerhetem!
- Ki korán kel... Szuperholdat lel!
- A Fekete Lovag: Egy idegen műhold a fejünk felett
- Maximális célunk a minimum
- Halló, mi itt vagyunk! Van ott valaki? - A Hűha! jel története
- Csinos tudósnők és jóképű tudósok - Avagy amikor a tudomány gyönyörű
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése