Milliárdos fejlesztések: Azért nem csak stadionok épülnek

(Fotó: MTI, Ujvári Sándor)

Az Unió 2014-ben lezárult költségvetési ciklusának keretösszegéből pályázatok útján mintegy 38 milliárdot fordítottak hazai nemzeti parki fejlesztésekre, beruházásokra, természetvédelmi projektek megvalósítására.
 
A hetekben tettem ki egy ötös listát tartalmazó posztot az Európai nemzeti parkok napja kapcsán, s mit látnak szemeim: aznap tartotta 40. születésnapját a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP). Az én listámban persze nem szerepelt hazánk másodjára megalapított ilyen létesítménye, egyrészt azért, mert eddig még nem bifláztam be az alapítási adatok.
 
Másrészt a listák mindig szubjektívek, és én azokból az élményekből szerettem volna ajánlani egy csokorra valót, amit már én is megjártam, s fájdalom, a Kunság buckái ezidáig kimaradtak az életemből. Pedig ideális terep lenne számomra, sehol egy hegy, amit kínkeservesen lehet csak megmászni, de valahogy úgy alakult, hogy gyerekkoromban is mindig hegyekbe mentünk kirándulni, s manapság is arra teljesítménytúrázok.

Az Alföld területén létesített park alapítása egész pontosan 1975. január 1-ére tehető. Minden bizonnyal azért vártak közel fél évet a nagy ünnepléssel, hogy elkészüljön az uniós pénzekből megvalósuló fejlesztések, beruházások zöme. Politikus nem szeret csak úgy a semmiért leautózni Izsákra - pedig van ám ott pezsgőgyár, meg borospince, de ezek persze csak az én szempontjaim - úgyhogy nem árt, ha néhány szalag átvágásával lehet ünnepelni azt a negyvenedik szülinapot.

Beruházás pedig - szerencsére - volt dögivel. Az Unió 2014-ben lezárult költségvetési ciklusának keretösszegéből pályázatok útján mintegy 38 milliárdot fordítottak hazai nemzeti parki fejlesztésekre, beruházásokra, természetvédelmi projektek megvalósítására, s ebből a KNP 3 milliárdot nyert el. Ennek eredménye, hogy öt helyszínen, Natura 2000-es területeken bemutató központok épültek 430 millió forintért, a pénz többi részét élőhely fenntartásra és kezelésre fordították, az izsáki Kolon tó mellett például 1 milliárdot költöttek el az élőhely fejlesztésére.

2020-ig országos szinten további 46 milliárd várható, melyből a KNP-re újabb 3,6 milliárd juthat. Elindult a nemzeti parki termékek készítése, reklámozása azért, hogy a táji adottságoknak megfelelő élelmiszereket, kézműves munkákat, népi iparművészeti termékeket láthatóvá tegyék. A park területén 15 termelő 52 terméke tartozik már ebbe a körbe – mondta az izsáki ünnepségen Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Virágzó árvalányhaj Fülöpháza határában (Fotó: MTI, Ujvári Sándor)

A park területe negyven éve még csak 30 ezer hektárra terjedt ki, mára ez már elérte az 50 ezret, Bács-Kiskun, részben Csongrád, Pest, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyére terjed ki. 150 védett és fokozottan védett növény, s nagy számú fokozottan védett állat élőhelye található a parkban. A KNP igazgatója, Ugró Sándor kiemelte, hogy a túzok dörgés, a daru les, valamint a különleges virágok nyílása évről évre sok látogatót vonzanak.

Megtekintve a park Facebook oldalát, május utolsó szombatjára például árvalányhaj-túrát szerveztek a fülöpházi buckákra. "Május elején csodálatos árvalányhaj tenger borítja a homokbuckákat. E helyen tenyészik a kék szamárkenyér, és a kistermetű félcserje, a naprózsa is" - olvasható az ajánlóban. Szinte már kedvet is kaptam, 600 forintért nem is lehet olyan rossz program. Idén mondjuk lefoglalt ekkor a Kinizsi, de a bakancslistára fölvéstem. Jövőre talán meglátjuk.