Elszomorító tény: Megint változott a világnap időpontja

(MTI, Czeglédi Zsolt)

Jó tíz éve még csak októberre értük el ezt a napot.

Tudta valaki, hogy ma (augusztus 13-án) van a túlfogyasztás világnapja? Nem könnyű megjegyezni, ugyanis évről évre változik, annak függvényében, hogy mikor jön el az az időpont, mikortól már bolygónk megújulóképességén felül fogyasztunk. Tavaly például augusztus 19-én volt.


A Global Footprint Network nevű szervezet 2003 óta hasonlítja össze évről évre a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével - ökológiai lábnyomával. Mikor a két adat összeér, na, akkor van a túlfogyasztás világnapja. És a tendencia nagyon nem halad jó irányba. Míg jó tíz éve még csak októberre értük el ezt a napot, addigra ma már augusztusban kimerítjük Földünk éves keretét.

(MTI, Mihádák Zoltán)

Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke, akinek az ökológiai lábnyom fogalmat is köszönhetjük, arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, és ezen idő alatt átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is ez ökológiai lábnyomunk leggyorsabban növekvő, és legjelentősebb összetevője. S ebből kifolyólag az sem meglepő, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban.

Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, a globális túlfogyasztás napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne.

Ökológiai lábnyomunk növekedésének egyik további problémája, hogy mind a fogyasztásunkhoz, mind pedig annak ellensúlyozásához is egyre több helyre lenne szükség. Növekszik élelmiszeripari és faipari termelésünk, miközben a levegőbe jutó növekvő szén-dioxid mennyiséget éppen hogy több biológiailag aktív területre volna szükség. A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez például a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség.

De hogy kézzelfogható példát is említsünk: hazánk éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója ezt úgy magyarázza, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, akkor a globális túlfogyasztás napját már május 8-án elérnénk.

(MTI, Ujvári Sándor)

Decemberben Párizsban a tervek szerint megszülethet az az éghajlatvédelmi megállapodást, amely gátat szabhat a mértéktelen kibocsátásnak és a globális felmelegedés gyorsuló ütemének. A cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a földi átlaghőmérséklet növekedését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével.

A közös cél elérésének érdekében a világnak 2070-re szinte teljesen fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és a fejlett országoknak ebben segíteniük kell a fejlődőket. A lehetőségek és a technológia már adott, most a döntéshozókon és a Föld minden lakójának egyéni felelősségvállalásán a sor - áll a WWF Magyarország közleményében.

A megállapodások persze csak akkor érnek valamit, ha azt a felek alá is írják, s a későbbiekben hajlandóak is annak betartására.