Amikor tudósokra gondolunk legtöbbünknek vagy az az idős, ősz hajú, szemüveges professzor jut eszébe, aki egész nap az asztala mögött ül, vagy pedig a fiatal vastag szemüveges kocka, aki a társadalmi életre, a testi egészségre és a higiéniára teljesen fittyet hány.
Mint oly sok esetben, itt is elsősorban
sztereotípiák alapján ítélünk. Talán valóban nem sok gyönyörű hölgy, vagy
jóképű úr találja meg álmai beteljesülését a kutatómunkában, de a most következő
tíz ember ékes bizonyítéka annak, hogy igenis létezik ép testben ép lélek.
(A listába jelenleg is élő kutatókat igyekeztünk beválogatni a tudomány minden területéről. Természetesen eme gyűjtemény teljesen szubjektív és mivel a szerkesztőségben nagyrészt férfiak ülnek, lehet, hogy a férfi ideálról készített képünk nem mindig lesz teljesen helyénvaló. Bocsi, igyekeztünk. J )
Először mutassuk be a hölgyeket:
 |
| Dr. Aditi Shankardass Forrás: www.wikipedia.org |
Dr. Aditi Shankardass (Idegrendszeri kutató): Az angol hölgy (neve ne tévesszen meg senkit, a családja indiai származású, de ő már Londonban született) az idegrendszer anatómiájával, fiziológiájával és biokémiájával foglalkozik, fő kutatási területe pedig az olyan gyermekkori mentális zavarok feltérképezése, mint például a diszlexia. Ezen a területen elért sikereiért díjat nyert a Legjobb Fiatal Brit Tudósok éves rendezvényén, valamint beválogatták a „8 tudós, kiknek munkája megváltoztatja a világot” igen rangos csoportba. (Közvetlenül utána a listán Stephen Hawking szerepel.) Emellett Dr. Shankardass a BBC szakértője, TV-s műsorvezető és énekes is. Igencsak sokrétű hölgyről van tehát szó. J
 |
| Dr. Cheska Burleson Forrás: www.tumblr.com |
Dr. Cheska Burleson (Óceanográfus-kémikus): A képen látható amerikai szőkeség a vízi, pontosabban, a víz alatti világra szakosodott. Doktorátusát a University of South Floridán szerezte és elsődlegesen a vörösmoszatok orvosi célra való felhasználását kutatja olyan betegségek ellen, mint például a malária.
Csinos,
okos és még segítő szándékú is. Mi kell még? J
 |
| Dr. Jennfier McCarty Forrás: www.freshfiction.com |
Dr. Jennifer McCarty
(Kohászati szakértő): Dr. McCarty egyike lehetett azon szerencséseknek,
akik közelről megvizsgálhatták a Titanic néhány darabját, hogy pontosan
megállapítsák, mi történhetett azon a végzetes éjszakán. Persze, az óceánjáró
nekiment a jéghegynek, ezt sokan tudják. Viszont azt tudjuk-e, hogyan győzhette
le a jég a kohóban megedzett vasat? Nos, a Johns Hopkins Egyetemen végzett
hölgy többek között erre is kereste a választ. A tragédia legfőbb oka pedig: a
silány szegecselés volt. Dr. McCarty kutatásait könyv formájában is publikálta: Miért süllyedt el valójában a Titanic: Új
törvényszéki felfedezések címmel.
 |
| Dr. Clio Creswell Forrás: www.tedxsydney.com |
Dr. Clio Cresswell (matematikus): Az ausztrál matematikus egyszerre komoly tudós és hihetetlenül életvidám tünemény. A Sydneyi Egyetem tanáraként tagja az intézmény Alkalmazott Matematikai Tanszékének, órákat ad, kutatásokat végez és statisztikai képletek alapján ad tanácsot, hogy hogyan találhatjuk meg életünk párját.
Dr. Cresswell tehát a Matematika és a szex könyv méltán
népszerű szerzője.
 |
| Dr, Amy Mainzer Forrás: www.pinterest.com |
Dr. Amy Mainzer (csillagász, asztrofizikus): Mivel tudományos rovatunk elsősorban csillagászati témákat közöl, nem is tagadhatnánk, hogy a csodaszép Dr. Mainzer szívünknek egyik legkedvesebb tudósa. A WISE (széles látószögű infravörös felmérő felfedező) műhold program vezető kutatójaként oroszlánrésze volt abban, hogy sikerült feltérképeznünk azon kisbolygóknak a körülbelül 93 százalékát, melyek potenciálisan belecsapódhatnak a Földbe. Tudományos munkássága elismeréseképpen Dr. Mainzer nevét viseli a 234750 Amymainzer nevű kisbolygó.
Most pedig jöjjenek az urak:
 |
| Dr.Carl Schoonover Forrás: www.ted.com |
Dr. Carl Schoonover (Idegrendszeri kutató) Az eddigi angol nyelvterületről kalandozzunk át most Franciaországra! No, azért ne túl messze, ugyanis, bár a jóképű Dr. Schoonover Franciaországban született, doktoriját a Columbia Egyetemen szerezte, ahol jelenleg is a kutatásai végzi. Legfőbb kutatási területe az érintés érzékelése, különös tekintettel arra, hogy az agyban különböző érintések hatására a parányi elektromos jelek, mit váltanak ki. Emellett Dr. Schoonover rádiós műsorvezető is, műsorában a klasszikus zene agyra gyakorolt hatásait boncolgatják.
 |
| Dr. Zeresenay Alemseged Forrás: www.tigraionline.com |
Dr. Zeresenay (Zeray) Alemseged (paleantológus) Hogy a paleantológiát férfias vonzerővel rendelkező tudósok is űzik, azt a Jóbarátok Ross Gellere óta tudjuk. Az etiópiai dr. Alemseged doktoriját a francia Pierre és Marie Curie Egyetemen szerezte, hogy utána hazaköltözzön és ásatásokat végezzen az Etióp sivatagban. Itt bukkant rá Selam, a 3,3 millió éves kisgyermek csontjaira. A csontokat tanulmányozva pontosabb képet kaptunk az emberi evolúcióról és hogy hogyan terjedt el fajunk a Földön.
 |
Dr. Paul Zak
Forrás:
www.azdailysun.com
|
Dr. Paul Zak
(ideg-közgazdász) Igen, van ilyen tudományág, bár alaposan utána kellett
néznem. Hogy ez a tevékenység rejtve maradt előttem, az annál is inkább
meglepő, mert az én hivatalos végzettségem is közgazdász. (Ezért végzettségem
birtokában bátran mondhatom, hogy az átlag közgazdász alapból is tiszta ideg.- A
MEDVETALP FAVICC ROVATÁT OLVASTÁTOK J)
Lényegében arról, van szó, hogy Dr. Zak, és társai, az emberi viselkedést a
matematika, a pszichológia és a korábban a hölgyeknél megtárgyalt idegrendszeri
kutatás módszereivel igyekeznek tanulmányozni. Az amerikai kutató szerint
„erkölcs” nem létezik. Van viszont az agyban egy oxytocin nevű hormon és Dr Zak
a bizalom, empátia, és jószívűség kérdéseit vizsgálva megállapította, hogy
bizony mindezen fogalmak ezzel a hormonnal direkt kapcsolatban állnak. Ennek a
területnek a lehetőségei végtelenek, elvégre a gyógyászatban,
társadalomtudományban sőt, akár az üzleti életben is hasznát tudnánk néha venni
egy jó adag oxytocin löketnek.
 |
| Dr. Daniel Kraft Forrás: www.twitter.com |
Dr. Daniel Kraft
(biokémikus) A doktori cím kicsit megtévesztő, itt ugyanis arra utal, hogy
az amerikai úr orvos. No persze, ez nem azt jelenti, hogy csapnivaló kutató
lenne, sőt! Dr. Kraft nevéhez fűződik a marrow miner – azaz a csontvelő-bányász
nevű szerkezet feltalálása, ami jóval kevesebb fájdalommal „nyeri ki” a
donortól a gyógyászatban oly nélkülözhetetlen szövetet.
http://amara.org/he/videos/qUtkEzwYlDBi/hu/170254/
http://amara.org/he/videos/qUtkEzwYlDBi/hu/170254/
Dr. Kraft emellett az őssejtkutatásban is elmerült. Számos
szakmai lapban jelentek meg a témával kapcsolatos publikációi. Valamint – és ez
sem mindegy – az utolsó pillanatig versenyben volt, hogy asztronauta-képzésben vegyen részt.
 |
| Dr. Neil deGrasse Tyson Forrás: www.businessinsider.com |
Dr. Neil deGrasse Tyson (asztrofizikus): Na jó! Dr. Tyson nem az a fajta tudós, akinek félmeztelen képét kitűzném a szobám falára. (Mármint, ha tinédzser lennék – és persze lány J ).
Az ő bája
hihetetlen életörömében rejlik. Rádióműsort vezet, élő televíziós adásban
Michael Jacksont utánozva moonwalkingol, valamint szakmai tanácsot ad egy-egy Family
Guy epizódhoz. Mindezt teszi úgy, hogy roppant elismert asztrofizikus, a
csillagfejlődésre és keletkezésre vonatkozóan több tanulmányt is írt.
 |
| Superman és Dr. Tyson Forrás: www.cosmicbooknews.com |
először ellenezte, hogy a
Plútó a Naprendszer kilencedik bolygójaként szerepeljen. Sok más egyéb mellett
ez is hozzájárult, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban összeüljön és
megtárgyalja a Plútó sorsát. Valamint azon kevés tudósok közé tartozik, aki a
képregény hasábjain nem másnak, mint Superman kalandjainak volt részese. J
(Ha kiegészítenétek a listát, nyugodtan hagyjátok a hozzászólásaitokat lenn.)
András barát
Korábbi írásaink csillagászat, asztrofizika témakörben:
Korábbi írásaink csillagászat, asztrofizika témakörben:
- Ahol a legnagyobbak örökre köztünk élnek
- Otthon, édes otthon
- Amikor feltámad a halál
- Gyere, Vénusz! Álljunk össze!
- Üdv, Plútó! Örülök, hogy megismerhetem!
- Ki korán kel... Szuperholdat lel!
- A Fekete Lovag: Egy idegen műhold a fejünk felett
- Maximális célunk a minimum
- Halló, mi itt vagyunk! Van ott valaki? - A Hűha! jel története
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése