Ezeket sem látni sokáig: Különleges programlehetőségek a hétvégére

A februári természet igazi látványosságokat rejt, főleg egy ilyen csapadékos hónap esetén. Körbenéztünk hát, hogy milyen különlegességeket érdemes mostanság megtekinteni.

Minden esetben a kulcsszó, hogy minél előbb induljunk neki, megnézni, ha érdekel. A vizek idővel ugyanis elapadnak, a virágok meg elnyílnak.

1, Időszakos források a Bükkben

A Vöröskői-felső-forrás gejzírkúpja (A nyitóképen a szilvásváradi Fátyol-vízesés. Fotók: BNP)

A Bükki Nemzeti Park tájékoztatása szerint a sok csapadéknak köszönhetően beindultak az időszakos források a Park területén. A Vöröskő-forrás például valóságos gejzírként tör fel. A mészköves területen a csapadék 20-36 százaléka beszivárog a mészkő résrendszerébe, s hosszabb rövidebb időt a föld alatt töltve karsztforrásokban tör ismét a felszínre.

Az Imó-forrás (fotó: BNP)

Amint emelkedik a karsztvíz mennyisége, a források működésbe lépnek, mint egyfajta természetes túlfolyó. Elsősorban hóolvadást követően, kora tavasszal aktívak. Többségük amúgy a hegység peremén található, s közülük is inkább a Bükk déli felén lévők az ismertebbek, így az Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás.

A Vöröskői-alsó-forrás gejzírszerű vízsugara annak köszönhető, "hogy a korábbi természetes forrástóban buzgárszerűen feltörő víz környezetét az 1970-es években olyan módon építették ki, hogy a víz csak egy felfelé mutató szűk nyíláson át távozhasson" - olvasható a nemzeti park oldalán. A forrás amúgy Felsőtárkány fölött található, innen is közelíthető meg, azt mondják, csak a vízfolyást kell felfelé követni.

A park szerint az Imó-forrás működése még nagyobb ritkaság, vize az Imó-kő alatti forrásbarlangból ered, s miután barlangját kitölti, dübörögve tör elő onnan.

2, Szinva-vízesés, Fátyol-vízesés

Legutóbb 2009 nyarán jártam a közigazgatásilag Miskolchoz tartozó Lillafüreden. Ezért is csodálkoztam rá a mostani képekre, hogy mekkora vízhozammal is tud rendelkezni a Szinva. 20 méteres magasságával ez Magyarország legnagyobb vízesése. 1930-ban, mikor a Palota Szállót építették, a vízfolyást elterelték eredeti medréből, így hozva létre ezt a kis csodát. Száraz időszakokban itt alig csordogál valami, úgyhogy vízesés szempontból kimondottan kegyes időszak van most Lillafüreden.

A Szinva-patak Nagy-vízesése, Lillafüreden (Fotó: BNP)

Hasonló cipőben jár Szilvásváradon a Fátyol-vízesés, mely most ismét teljes pompájában látható. A Bükki Nemzeti Park egyik turisztikai látványossága a száraz nyarak következtében már volt, hogy teljesen ki is száradt.

3, Tőzikés hétvégék Csáfordjánosfán

Jézusom, de hol van egyáltalán Csáfordjánosfa? Ha neked is hasonló reakcióid lennének, ne aggódj, nekem is gugliznom kellett. Csáfordjánosfa Répcelak szomszédságában található, s itt, egy ártéri erdőben, 21,4 hektáros területen mintegy 17 millió tő tavaszi tőzike található, melyek az enyhe időjárás miatt március helyett már február közepén virágba borultak.

Tőzike az ártéri erdőben (Fotó: FHNP)

A Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai szakvezetéssel egybekötött túrán mutatják be a védett növényeket, egy mintegy 4 kilométer hosszúságú tanösvényt bebarangolva. Az esemény február 27-én, 10-kor lesz, a park honlapján található elérhetőségeken lehet jelentkezni. A 2008-ban kialakított tanösvény idén újult meg, aktualizálták a táblákat, az utat pedig kőzúzalékkal stabilizálták.

A Magyarországon védett, ötezer forint eszmei értékű virág számomra olyan, mint a hóvirág, de én a tőzike-téltemető párosról sem tudom megjegyezni, hogy melyik melyik. Aki hasonló cipőben jár, az alábbiakat jegyezze meg. "A tavaszi tőzike az amarilliszfélék családjába tartozik. A Pireneusoktól Belgiumig és Közép-Európában őshonos faj. Hagymás évelő növény, 15-35 centiméter hosszú. A szárán egy bókoló virág fejlődik ki, amelynek fehér lepelleveleit a csúcsuk alatt sárgászöld foltok tarkítják. Levelei tőállásúak, széles szálasak, egy centiméter szélesek. Apró toktermésük van. A növény mérgező. Kedveli a lomberdőket, ligeteket, nyirkos, de nem túl nedves réteket."

+1, Hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban

Ez az az esemény, melyről már ilyentájt nem kizárt, hogy lecsúszott az ember, főleg annak ismeretében, hogy még február első napjaiban találtam rá a hírre. De hogy a Kedves Vezetőt se haragítsuk magunkra, mindenképpen felvettük a listára ezt az eseményt is, bár ha jól tudom, az arborétumhoz vezető kisvasút még nem üzemel.

A kép ugyan nem Alcsúton készült, de hóvirágot ábrázol (Fotó: MTI, Rosta Tibor)

Az arborétum területén hét hóvirágfaj 24 fajtája virágzik 2-3 hétig, tehát úgy mostanáig. Azonban ha hóvirág már nem lenne, májusig folyamatosan nyílnak a különféle virágok, nárcisz, tulipán, hérics várhatóak például a következő etapban. A hóvirág egyébként Benkő József (1740-1814) botanikusnak köszönheti a nevét, ő nevezte el így a latinul galanthus néven ismert kis tavaszköszöntő virágot. Aki tehát virágot akar nézni, menjen a 40 hektáros Alcsúti Arborétumba!

És ha valaki ennél extrémebb dolgot szeretne kipróbálni.... nos nekik is van egy ötletünk. De mára legyen elég ennyi. A következő posztunkban felfedjük ezt is!