Kirándulóidő a hétvégén? Itt egy tipp: Duna menti barangolás és kompozás

Tíz és több kilométeres teljesítménytúrák tavaszra, nyárra

Talán 2014-ben tűnt fel először, hogy van ez a túra. Azon nyomban indultam is volna, hiszen lényegében csak le kell sétálnom a Duna partra. Csakhogy...

Csakhogy a Duna menti barangolás és kompozás névre hallgató túra egy napon rendeződik a méltán híres Gerecse 50-nel, így aztán 2014-ben inkább Gerecséztünk, András barátommal, s csak tavaly néztünk szét a Duna innenső és onnansó oldalán. Figyelem, kedvcsináló poszt következik!

Merthogy ez egy olyan kis kirándulás, amely Csepelről indul, a D mittomhányas hajón, leánykori nevén soroksári réven áthajózik a XXI. kerületből a XXIII.-ba, s áthaladva Pesterzsébetre a Gubacsi hídon fog visszatérni Csepelre. 10 kilométert alig meghaladó táv, szép tavaszi napon kellemes kis sétával teljesíthető feladat, s gyakorlatilag néhány kisebb szakaszt leszámítva végig a Duna mentén haladhatunk. A Ráckevei (Soroksári)-Duna mentén, csak hogy minden félreértést elkerüljünk.

Panelházak tövéből indulunk a túrára

Az a néhány kisebb, nem Duna mellett haladó szakasz például egyből a túra elején van, panel lakótelepes övezetből sétálunk toronyiránt a Dunának. Sok izgalom nincs, a parthoz közel egy parkos, játszóteres részen vág át utunk. A magaspartról a víz fölött átívelő csőhíd térségében lehet lecammogni közvetlenül a part mellé.

Csepelnek ez a része amúgy valóságos sportparadicsom, már ha a horgászatot is sportnak tekintjük. Úgy még nem jártam erre, illetve egész pontosan az erzsébeti parton, hogy itt, Csepelen a part mentén ne láttam volna horgászokat. A vízen meg kajak-kenuk siklanak, olykor evezős csónakok, de ez utóbbi talán kevésbé jellemző.

Kiérve a Duna-partra sokat javul a helyzet: szinte idilli környezetben sétálhatunk

Több sportegyesületnek is van bázisa itt, a Kis-Dunán, olimpikonok is készülnek errefelé, szóval mikor csónakkal merészkedünk ki a vízre András barátommal, sose tudhatjuk, mikor halad el mellettünk épp egy híresség. Mi csak csendben félrehúzódunk kis kalózhajónkkal, aztán had menjenek... Most, hogy a parton túrázunk, egy sárkányhajóra is figyelmesek leszünk, szóval már ilyen is van a mi Duna-ágacskánkban.

Munkásököl, vasököl,  Csepel jobban teljesít:
Németh Szilárd birodalmában járunk

Ez az útvonalszakasz idén egyébként kikerült a távból, új a rajt-cél, ezért aztán más irányból lehet majd kiérni a vízparthoz, talán kicsivel hosszabb városi szakaszra késztetve a túrázókat. Így viszont bekerült az útvonalba a Tamariska-domb, amiről sokat nem tudok mondani, mivel sosem jártam még arra, csak annyit, hogy ránézésre egy szép zöld park, ahol ráadásul egy geoláda is van. Aztán a dombot elhagyva érkezhetünk majd meg egy csodás kis belső öbölhöz, ahonnan már a tavalyi útvonalon haladhat tovább a túrázó.

Szépen rendbe lett téve ez a part menti sétány, bal kéz felől már a Molnár-szigetet láthatjuk, jobbra meg az ilyentájt még nem üzemelő Csepeli Strand árválkodik magányosan. És van erre egy szomorú látnivaló is, egy stég, Kolonics György olimpiai bajnok kajakos emlékére.

Hangulatos öblöcske a Duna mellett. 2016-ban itt ér ki a túra útvonala a Duna-partra

Innen már nincs messze a komp, és a mellette lévő ellenőrző pont. A nagyra nőtt ladik félóránként jön át Csepelre, majd tér vissza Soroksárra. Igény esetén akár sűrűbben is jár. A legenda szerint a Whiskys, miután kirabolta a soroksári OTP-t (összesen háromszor rabolta ki), a kompon át menekült el Csepel irányába.

Kolonics emlékére

Ha nincs szerencsénk, és épp az orrunk előtt ment el a rév, akkor nem igazán tudunk tanácsot adni, mivel is tölthetjük el Csepelen rekedt időnket. Mert nagyon nincs itt semmi, a 148-as és a 71-es busz végállomásán kívül. Nézhetjük a vízimadarakat: kacsákat, récéket, vagy a túlparti magaslaton azt a furcsa nagy épületet. Az a soroksári SZTK, mögötte távolabb pedig látszik a barokk kori templom tornya is. Soroksárnak ez a központja, a Hősök terét lezáró két végpont.

Nekünk szerencsénk volt, így várakozás nélkül suhanhattunk át a pesti oldalra. Elsőként a Molnár-szigetre, mely Soroksárnak amolyan pihenőövezete - nem mintha nem lenne pihenőövezet az egész kertváros. Kis hidacskán hagyjuk el a szigetet, hogy innentől északnak fordulva a soroksári parton, egy bicikliúton folytassuk a túrát. Szerencsére nincs nagy forgalom, de azért nem árt figyelni.
 

Irány Soroksár! A vízben itt is evezősök haladnak

Soroksár felső, HÉV állomás magasságában a túra útvonala elválik a bicikliúttól, s egy ösvényen a Duna mentén folytatódik tovább. Ez a hangulatosabb verzió, de maradhatunk a bicikliúton is, hiszen az is északi irányba visz minket. Egy a lényeg, hogy a csőhídnál már a part mentén legyünk, ott van ugyanis egy újabb ellenőrző pont, egy kihelyezett kód formájában. Előtte még a Dél-Pesti Szennyvíztisztító mellett is elhaladhatunk. Látványnak érdekes, a szag pedig, megnyugtatok mindenkit, a másik irányba, tehát a lakótelep felé szokott terjedni.

A csőhíd után, működő és elhagyatott csónakházak mellett érünk át Pesterzsébetre. Ott van a kerülethatár, ahol a szellemház áll. A Mediterrán Lakópark határa ez, amúgy igényes lakókörnyezet, minden szép, minden jó, csak mikor a déli határán még fel akarták húzni azt a pár házat, jött a gazdasági válság. Azóta különböző szerkezeti állapotban várják sorsuk jobbra fordulását.

Soroksáron egy szakaszon a bicikliúton vezet az út

Ennél is hosszabb ideje van elhagyatva az erzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdő. 2005-ben zárta be kapuit, azóta csak pusztul a fővárosi tulajdonban lévő intézmény. Ahogyan a Gubacsi híd sincs éppen fényes állapotban, mely annak ellenére, hogy lassan megeszi a rozsda, igen komoly forgalmat kénytelen ellátni Csepel és Pesterzsébet között. Mi is itt haladunk át, talán egy imát is elrebegünk a túlélés érdekében.

Rozsdás híd után a csepeli rozsdaövezet jön, a papírgyár szebb napokat is látott épületei az egyik oldalon, míg a másik oldalon a gyár focicsapatának stadionja. De az legalább működik, ellenben azzal az uszodával, ami még az erzsébeti strandnál is hosszabb ideje van lakat alatt, és nyilván pusztul.

A Gubacsi híd egyre rozsdásabb, pedig komoly forgalom megy át rajta

Innen már tényleg nincs messze a cél - illetve de, 2016-ban innen még kicsivel többet kell gyalogolni, valahol a csőhíd magasságában kell majd elhagyni a vízpartot - és a megérdemelt jutalom, a szelet pizza, amit legalább két féléből választhattunk ki.

Csinos kis park a csepeli oldalon

Bár tudnék több olyan helyszínt is mondani Budapesten, ahol sokkal szebb környezetben lehet túrázni, azért a vízparti szakasz kimondottan szép itt is. Meg nekem amúgy is hazahúz ide a szívem, és olyan túra sincs nagyon a naptárban, ahol komppal kell átkelnünk a túlpartra. A városi szakasz hosszúsága elviselhető, a rozsdaövezetek helyi adottságok, a pusztuló infrastruktúrákkal nem tudunk mit kezdeni, maximum elgondolkodni azon, hogy miért kell őket veszendőbe hagyni.

Az ellátás és a szervezés profi, a táv kibírható, az ár kedvező, szóval ha szombaton nem tudnátok mit kezdeni magatokkal, nézzétek meg ezt a dél-pesti helyszínt!

A 2016-os túra útvonala

Duna menti barangolás és kompozás

Szervező: Sarokkő Egyesület
Rajt/Cél: Rákóczi Kert (Civil és Közösségi Ház, 1212, Budapest, Rákóczi tér 34.)
Időpont: 2016. 04. 16., 8:00 - 12:00
Ár: 900 HUF
Hossz, szint, szintidő: 12,91 km, 80 m, szintidő nincs, a cél 15 órakor zár