Hetven év után újra: Fél napra megnyílt a csarnok

Egy ideig nem léphetünk át a kerítésen (MTI, Marjai János)

Köszönés után búcsú, első tényleges posztunkban a távirati iroda képein keresztül elbúcsúzunk a Szépművészeti Múzeumtól.

Február 15-én elbúcsúzott látogatóitól a Szépművészeti Múzeum, a jelenlegi tervek szerint három év múlva, 2018 tavaszán vehetik ismét birtokba a látogatók. Kis túlzással lassan már nem lesz olyan pontja a városnak, ahol ne folyna éppen valami nagy-, vagy éppen kisebb szabású beruházás, kezdve a Széll/Moszkvától a Liget múzeumi projektekig. Abban ugyan közel sem vagyok teljesen meggyőzve, hogy tényleg stadionokba, újonnan épített múzeumokba kell tolni egy valag pénzt, a meglévő épületállomány felújítása azonban tényleg nem árt. Főleg, ha annak az épületnek sikerül normális funkciót is találni, nem úgy, mint a CET, pardon, Bálna esetében a közraktáraknál.

Az utolsó látogatók egyike (MTI, Marjai János)

A Szépművészeti esetében nagy tervek vannak, új kiállítóterekkel, új műtárgyelosztással, hogy csak néhányat említsünk. Műemléki rekonstrukció keretében felújítják a világháborúban megsérült és azóta is romos Román csarnokot, amit eddig raktárként – vagy inkább művészeti hulladéklerakóként alkalmaztak. A múzeum a XIX. század végén egy több száz darabos gyűjteménnyel rendelkezett a világ művészettörténetileg legfontosabb szobrainak másolatából. Akkoriban ezt bizonnyal nagyra értékelték, a 30-as évekre azonban ezeket a tárgyakat a szakma szemében már nem övezte megbecsülés.

A főváros ostroma idején nem is fordítottak energiát a mentésükre, ami átvészelte, azt később bezsúfolták az amúgy is sérült csarnokba. A gyűjteményt 2003-ban kezdték átvizsgálni, s megállapították, hogy az egykor mintegy 300 darabos középkori, s reneszánsz másolatok fele maradt meg, az antik másolatoknál azonban kedvezőbb ez az arány. A tervek szerint a restaurálást követően újra kiállítják őket. Az antik gipszgyűjteményt a komáromi Csillag-erődben kialakítandó kulturális centrumban, a középkori és reneszánsz másolatokat a Szabolcs utcában felépítendő látványraktárban mutatják majd be – olvasható az MTI beszámolójában.

A Román csarnok: kipakolás után, felújítás előtt (MTI, Szigetváry Zsolt)

Az utolsó csukja be… (MTI, Marjai János)

A múzeum teljes megújulása 8 milliárd forintot fog felemészteni, teszi mindezt a Liget Budapest projekt keretében. A Román csarnok alatt új műtárgyraktár fog létesülni, légkondicionálást építenek be, tetőt javítanak, s az épület fűtési rendszerét is korszerűsítik. A Román csarnok lesz a Régi Mesterek Gyűjteményének kiállítóhelye, anyagát pedig a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria újraegyesülő gyűjteménye biztosítja. Az új állandó kiállítás megkapja a jelenlegi magasföldszint időszaki kiállítótereit, új időszaki kiállítótér a Dór és az Ion Piramis egybenyitásával létesül. A múzeum a bezárás alatt is rendez időszaki kiállításokat a Nemzeti Galéria épületében, s a világ múzeumaiban is erőteljesebben lesz jelen. Tárgyakat kölcsönöznek, illetve szeptemberben a milánói Palazzo Realéban tartanak kiállítást a Szépművészeti gyűjteményéből.

A záró hétvégén zenés, táncos produkciókkal várták az érdeklődőket. A Román csarnokot is megnyitották fél napra a látogatók előtt: kis létszámú csoportokban 70 év után földi halandók is beléphettek a falak közé. Az intézmény utolsó nagy dobása, a Rembrandt kiállítás a zárás hétvégéjére már 200 ezer fő fölötti látogatottságot ért el. A múzeum épületét 1906-ban adták át, többször is részlegesen megújult, legutóbb 2008-ban a homlokzata.