Az évszázad pusztítása: Így festett a Normafa és környéke januárban

A fákra mázsás súlyként nehezedő teher alatt törtek, hasadtak az ágak, az életveszély miatt teljes erdőket zártak le a látogatók elől, elsősorban a középső országrészben.

Alighanem nem túlzás a címben is szereplő jelzővel illetni azt a katasztrófát, mely a honi erdőállományt érte a tél beköszöntével. Szinte még el sem kezdődött a december, mikor olyan szerencsétlenül alakultak az időjárási körülmények, hogy hosszas ónos esők áztatták Magyarország több pontját. A szakértők szerint száz-kétszáz évben egyszer, ha előfordul ilyesmi, ami ekkora pusztítást eredményez.

A fákra mázsás súlyként nehezedő teher alatt törtek, hasadtak az ágak, az életveszély miatt teljes erdőket zártak le a látogatók elől. Elsősorban a középső országrészben voltak tiltások, így a Börzsöny, Gerecse, Pilis és a Budai-hegység turistaútjai voltak elzárva, sok esetben egy hónapnál is hosszabb időre. Mi január közepén, a Téli Gyermekvasút túra alkalmával jártunk hosszú idő után először a Budai-hegységben. Elég elszomorító látvány fogadott, bármerre is néztünk, s ha belegondolunk, hogy ez csak egy kis területe volt az érintett vidéknek – szinte felfoghatatlan a pusztítás mértéke.

A hegyre kocsival érkeztünk, s a gyermekvasút Széchenyi-hegyi végállomásánál tettük le a járművet. Itt szembesülhettem először azzal, mi is maradt az erdőből. Sérült, korona nélküli husángok, mintha valami hatalmas karóba húzási esemény készülne a vasút mögött. A Hegyhát út kiszélesedő részén, ahol máskor autók szoktak sorakozni, most óriási rőzsehalmok hevertek. De mindenhová, ahol egy kisebb hely volt, faágakat hordtak.

A Normafa sétaútjait megtisztították, mellé pedig ágakat halmoztak. A képen jól kivehető, hogy az évtizedes fák is milyen komoly roncsolódást szenvedtek. Érdekes lenne egy ilyen volt – ilyen lett illusztrációt betenni, de nem emlékszem, csináltam-e itt korábban fotót. Ha igen, akkor egy „és most ilyen” update-tel egyszer biztosan ki fogom tenni.

A János-hegy közelében, ahol a kék körséta visszafordul a Normafa felé, a jelek szerint az útjellel is probléma lesz. A fa, bár megdőlve, de még áll, az utazó még látja a festést, aztán hogy ez meddig marad így, vagy már a fa sincs ott, azt nem tudom. Ahogy továbbhaladtunk, fiatalabb fák közé értünk. Január közepén ennél a szakasznál az út teljes megtisztítására sem került még sor, elég sok lehullott gally hevert a földön.

 

Persze nem csak kis ágacskákat láttunk az útszélen, ott volt ez a termetes példány is. Még ez is le tudott törni. Azt is megmutatom honnan. Nos, igen, nem véletlen van itt ez a másik kép is, onnan föntről pottyant le. Egyelőre innen most ennyit. A károk enyhítésével kapcsolatos civil összefogásról a közmédia március 1-én tematikus napot fog tartani; a természetbarátok pedig egy 250 forintos hívással, úgynevezett „csemete jeggyel” maguk is hozzájárulhatnak egy-egy facsemete elültetéséhez.