Az Amazonas medencéje a Nemzetközi Űrállomásról nézve (Fotó: Wikipédia) |
"Abban konszenzus van, hogy a
visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez
képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés." - Ma van A Föld napja.
Sok szempontot meg lehetne említeni ezen
a napon, de talán a klímaváltozás az, amit mindenki a saját bőrén tapasztalhat.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint például a 2014-es volt a
legmelegebb év azóta, hogy rendszeres mérések történnek. A globális
átlaghőmérséklet 14,57 Celsius fok volt, ami 0,57 fokkal magasabb eredmény az
1969 és 1990 közötti időszak átlaghőmérsékleténél.
„Az általános tendencia sokkal
fontosabb, mint az egyes évek rangsora. Azzal számolunk, hogy a globális
felmelegedés folytatódik a légkörben lévő üvegházhatású gázok szintjének
emelkedése és az óceánok vizének melegedése miatt. A 15 legmelegebb évből 14
ebben az évszázadban volt” – nyilatkozta még február elején, az adatok
publikálásakor Michel Jarraud, a WMO főtitkára.
És a sor máris folytatódik: az amerikai
Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) tájékoztatása szerint 2015
márciusában a globális átlaghőmérséklet mind a szárazföld, mind az óceánok
felszíne fölött 13,6 Celsius-fok volt, a legmagasabb az időjárási feljegyzések
1880-as kezdete óta. A január-márciusi globális átlaghőmérséklet - 13,1
Celsius-fok - szintén rekord magas volt.
Ezzel párhuzamosan az Északi-sark
jégtakarója is jelentősen csökkent, 7,2 százalékkal volt kisebb a mostani 1,07
millió négyzetkilométeres terület, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga, s
a hófödte területek nagysága is fogyatkozott az északi féltekén. A Déli-sarkon
ugyanakkor 24,3 százalékkal nagyobb területű jégtakarót mértek, mint az ilyenkor
megszokott.
Szóval, csak a vak nem látja, hogy
valami nincsen rendben, és tényleg struccnak kell ahhoz lenni, hogy ne tudjuk
elfogadni azt a tényt, hogy a felmelegedésnek mi is tevőleges okozói vagyunk,
az üvegházhatást okozó gázok nagymértékű kibocsátásával.
Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője az MTI-nek arról értekezett, hogy ha mindössze egyetlen egy rekordról lenne szó, az még nem bírna nagy jelentőséggel, hiszen a rekordértékek időről-időre megdőlnek. Az utóbbi évtizedekben azonban egymás után nagyon sok új rekordot mértek.
Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője az MTI-nek arról értekezett, hogy ha mindössze egyetlen egy rekordról lenne szó, az még nem bírna nagy jelentőséggel, hiszen a rekordértékek időről-időre megdőlnek. Az utóbbi évtizedekben azonban egymás után nagyon sok új rekordot mértek.
„Átlagértékekről beszélünk, ezek
változása önmagában is elég aggasztó, ha azonban a szélső értékek változását
nézzük, vagyis többek közt a rekordmeleget, akkor azt látjuk, hogy ezek
változása még nagyobb ütemű, mint az átlagértékeké. A két jelenség együtt már
igen aggasztó” - vélte Bartholy professzor. Hozzátette még, hogy jelenleg
nincsen új megállapodás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának
csökkentéséről. A kiotói egyezmény lejárt, bár valamelyest meghosszabbították,
de nem 5-6, hanem 50-60 százalékos csökkentésre lenne szükség.
„Abban konszenzus van, hogy a
visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez
képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. Ekkor valószínűleg már
olyan jelentős fizikai folyamatok indulnak el, amelyek vissza nem fordítható
változásokhoz vezethetnek” – összegezte a klímakutató.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én
megfogadom, hogy mostantól kétszer is ellenőrzöm, hogy a töltőt kihúztam-e a konnektorból,
ha már nem kell. Bevallom, néha elfelejtem. A tévé egyelőre marad készenlétben.
Bocs.
A Föld napja
Az ötletet John McConnell vetette fel
1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben
1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis
Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld
védelmében, és megalapította az Earth Day Network-öt. A napot 175 országban
tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg.
(Wikipédia)
Melegrekordok Magyarországon
Április 16-án a fővárosi és az országos
napi melegrekord is megdőlt. 1952-ben, Szarvason 27,6 fokot mértek, ami egy Osliban
(Győr-Moson-Sopron megye) észlelt 29,2-re módosult. Ezen a napon Budapesten is
1952-ben volt a legmagasabb a hőmérséklet. Akkor 26,6, most 28,6 fokig
emelkedett a hőmérő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése