Medvetalp: Tudta? Gyalogló világnap volt októberben!

Eddig nem is tudtam róla, de októberben volt a gyalogló világnap. Mindettől függetlenül októberben jómagam is felpörgettem túrázótevékenységemet, közeledik az év vége, és hó elején még jelentős mennyiségű pecsét hiányzott a benevezett kupáim teljesítéséhez.

A pörgős október felvezetéseként közel két év kihagyást követően szeptember végén végre sikerült összeszervezni András barátommal, hogy újabb két etapot teljesítsünk az Országos Kéktúra végeláthatatlannak tűnő távjából. Ideje volt már, hiszen legutóbb a 2014. október 23-ai hosszú hétvégén vágtunk neki a kék jelzésnek. A kétnapos börzsönyi kiruccanás után már csak egy cserháti szakasz maradt az ország keleti részén. És ez a Becske és Nógrád közti, Cserhátból a Börzsönybe áthajló 60 kilométer egyelőre továbbra is várat még magára.

Kilátás az Urak asztalától a Duna túlsó oldalára: a félig elbontott Naszályra, és a cementműre

A nyitóképen Visegrád, s a Duna túlpartján Nagymaros látható

Helyette két egynapos kirándulás keretében először Hűvösvölgyből Piliscsabára, majd pedig Visegrádról Dobogókőre másztunk fel, csodás szeptemberi időben. Szerencse, hogy Budapest környékén vannak ilyen rövid szakaszok, s végül így is teljesítettünk 45 kilométert. Már csak olyan 615 kilométer van hátra. Atyaég, még mindig nem tartunk a táv felénél sem...

Nógrád határában az OKT vonalán

De térjünk is át az októberre! Október elsején a Lokomotív túra várt rám a Börzsönyben, hogy végre a Cartographia kupába is kerüljön valami pecsétszerű dolog. Itt nem is a táv jelentette a kihívást, hanem a rendelkezésre álló idő. A túráról már elkészült egy hosszabb írás, úgyhogy most nem is részletezném, legyen elég annyi, hogy 24 kilométerrel bekezdtem a hónapot.

A Szokolya MÁV állomás és Nógrád között húzódó Nagy-Kő-hegy

Egy héttel később már a Budai-hegységben találtam magam, a Budai Kilátók nevű rendezvényen, melyet 2012-es teljesítménytúrázási startom óta határozottan elkerültem. Viszont mivel két füzetbe is járt érte pecsét, és a világ végére sem kellett érte elmenni, így újabb 23-24 kilométert gyalogoltam bele az idő közben szakadásnak indult kirándulócipőmbe.

Budapest, Adyliget. Balról jobbra a hegycsúcsok: Fekete-fej, Nagy-Hárs-hegy, János-hegy

Október 15-e, szombat munkanap volt, de esti programnak találtam egy laza 7 kilométeres gyaloglást a Csúcs-hegy alatt, javarészt olyan útvonalon, amerre még nem is jártam, egy héttel később pedig a Széchenyi-hegy-János-hegy közti távon evett a fene. Szintén 7 kilométeren, ismételten éjjel. S hogy az október összes hétvégéje kipipálásra kerüljön, 30-án jöhetett a Libanoni Cédrus, 31-én pedig a Kakukkhegyi K.O., mindkettő 12-12 kilométerrel.

Bunker az Apáthy-szikla tetején, Budapesten

Összesítve tehát a hónapot, 85 kilométert tettem meg, begyűjtöttem két igazolást a Cartographia Kupába, négyet a Budapest kupába, s teljesítettem a Kakukkhegyi túrasorozatot. Lassan indulhat a téli álomba szenderedés, novemberre már csak három, decemberre pedig kettő túra van betervezve.

Ismeretlen katona nyughelye a budapesti Nyéki-hegy közelében

Magáról a gyalogló világnapról csak azt sikerült megtudnom, hogy október elején tartják, hogy van-e konkrét napja, azt nem tudom. 26 évvel ezelőtt, a Rio de Janero-i Föld konferenciához kapcsolódva hívták életre, Magyarország pedig 1999-ben csatlakozott a kezdeményezéshez. Hazánkban a kezdeményezés egész októberre kiterjed, szervezője a Magyar Szabadidősport Szövetség.

A Nagy-Szénás közelében, Nagykovácsi fölött

Közleményük szerint a kezdeményezéshez kapcsolódó rendezvények célja, hogy felhívják a figyelmet a gyaloglás fontosságára. "A gyaloglás nem megerőltető az ízületeknek, edzettséget sem igényel és bármely életkorban elkezdhető" - olvasható a szervezet közleményében. A hangsúly azon van, hogy pozitív érzéseket keltsenek az emberekben a gyaloglással kapcsolatosan, s hogy az év más napjain is gyalogoljanak.