Zirctől északra, a városhoz tartozó Kardosrét közelében, ahol a 423 méteres Molnár-hegy és a 460 méteres Szesztra-hegy között elkezd összeszűkülni a Cuha-patak völgye, van egy hidacska a patak fölött...
Bár nem jellemző rám, hogy azonos teljesítménytúrákon évről évre elinduljak - szeretem a változatosságot, és szeretem pihentetni néha azokat a túrákat, amelyeket kimondottan szeretek - a Zircről induló Reguly Antal emléktúra valahogy mégis kivételt képezett az elmúlt években. Az elmúlt három évben március első hétvégéje mindig Zircen talált, idén mondjuk egészen véletlenül, mivel eredetileg nagyon nem akartam menni.
De nem is ez most a lényeg, hanem hogy most jöttem rá, hogy a bevezetőben említett helyszínen minden évben leállok fotózni, s tényleg, szinte azonos képek készülnek onnan minden évben. De csak szinte... Egészen apró különbségek olykor előfordulhatnak...
1. 2017
Első versenyzőnk 2017-ből származik, nincs rajta semmi különös, kora márciusi kopárság mindenhol, gyengezöld pázsitos parton tör át a Cuha-patak, háttérben a Szesztra-hegy, balszélen egy kerítéssel lezárt termőterület, jobbra a töltés tetején a vasút, azon túl pedig Kardosrét, melynek épületei még éppen látszanak. A piros turistajelzés a hídon átkelve itt tér át a patak jobb oldalára, s a patak és a vasút között húzódó fenyvesben veszi az irányt a Cuha szurdokvölgye felé. 2017-ben egyébként igazi kirándulóidő fogadott a Bakonyban, a Reguly 22 kilométeres távja volt kitűzve, és természetesen teljesíteni is sikerült.
2. 2018
Ehhez képest nézzük meg, mi történt egy évvel később! Igazán nem sok minden, talán csak annyi, hogy a képet ezúttal nem a híd közepéről készítettem, és némileg jobban rázoomoltam az összeszűkülő völgyre. Közelebb van a kerítés, jobban látszik a völgy túlsó oldalán álló hegyvonulat, és kevésbé a Szesztra. Ja, és esett egy kis hó is. Gondolhatnánk azt, hogy ez a kép valamikor a tél kellős közepén készült, pedig nem, napra pontosan éppen azon a hétvégén, mikor a 2017-es fotó. 2018-ban kicsit furcsán kezdődött a tavasz...
3. 2019
Aztán a fene se tudja, lehet, hogy éppen emiatt a késői tél miatt döntött úgy az Ösvénytaposó Baráti Társaság, hogy egy héttel későbbre helyezi a Reguly túrát, de ha valóban ez volt a mögöttes szándék, akkor jelentem, bejött. Éppen olyan, tipikusan kora tavaszi körülmények fogadtak, mint két évvel korábban. (Meg 2014-ben, csak akkor nem készítettem a hidacskánál fotót.) Talán csak annyi változás történt, hogy míg két éve szemmel láthatóan egy kisebb áradás kimosott némi partfalat, addig mostanra szépen benőtte a növényzet a területet, s egy kisebb duzzasztó is keletkezett a meder közepén. A hegy, a sín, a kerítés, a házak részéről pedig mintha megállt volna az idő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése