2016. március 27., vasárnap

Állítólag így is spórolunk: Tényleg megéri ez a cécó?


Nincs is jobb annál, mint mikor reggel - jó, módosítok, délelőtt - 10-kor felébredve rájössz, hogy 11 óra van. Igen, már megint itt van a féléves cécó, az óraátállítás. Jó ez? Nem jó? Utánanéztünk.

"A nyári időszámítás (angol rövidítése: DST) széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzónához képest" - olvasható a nyári időszámításról szóló Wikipédia-szócikk első mondatában. Elfogadott, de nem kedvelt, már ha csak azt nézzük, hogy mennyi vita övezi az egész rendszert, miközben az is kérdéses, van-e egyáltalán haszna. Hihető érveket pedig mindkét oldal tud mondani, így aztán nehéz eldönteni, hol az igazság.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító, azaz a Mavir szerint azzal, hogy nyári időszámításra térünk át, évente egy 30-40 ezres magyar város fogyasztását lehet megspórolni. A szakemberek az óraátállítás előtt és után is figyelik az energiafelhasználást, s ez alapján állapítják meg az energiafelhasználási trendeket.

Engem már csak az érdekelne, ha a maradék öt hónap során is maradnánk a nyári számítási időszakban, milyen eredményekre jutnánk. Ha a nyári átállásnak az az indoka, hogy a későbbi sötétség jobban alkalmazkodik a dolgozó emberek ritmusához, később sötétedik, ezáltal később kell világítást kapcsolni, akkor ez a logika nyilván télen is működne - feltételezem laikusként.

Az Egyesült Államokban jelenleg azt vizsgálják, hogy miként hat a fogyasztási adatokra az, hogy két héttel hamarabb, illetve két héttel később tekernek egyet az óramutatón. Az új rendszertől további energiacsökkenést várnak, ha ez nem válik be, akkor visszaállnak a korábbi verzióra. 2007-óta mindenesetre nem változtattak.


A rendszer kritikusai azonban azt mondják, hogy mindennek ma már semmi értelme nincs, a légkondicionálók a több napos óra miatt többet fogyasztanak annál, amennyivel kevesebbet világítunk. Az energiatakarékos izzók, LED-ek korában meg már tényleg röhejes a világítás energiaigényére hivatkozni.

És akkor jöjjön egy igencsak aggasztó információ is: Svédországban és Amerikában is kimutatták, hogy az óraátállítást követő hétfő és keddeken tíz százalékkal növekedik a szívrohamok száma. Minden, ami az "alvásidőnkbe gázol", az növeli a szív- és érrendszeri kockázatot, mondta Kiss Róbert, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke az M1-en. Kitért arra, hogy az egészséges szívű embereknél, különösen a nőknél a nagy stressz is képes olyan koszorúérgörcsöt okozni, amely akár infarktushoz is vezethet. Példaként említette, hogy földrengés idején egy óra alatt annyi infarktusos ember kerül kórházba, mint máskor 10-14 nap alatt.

A nyári időszámítást Magyarországon elsőként a második világháborút követően vezették be, 1954 és '57 között a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségeket szerették volna enyhíteni, '58 után húsz éven át azonban nem alkalmazták. 1980-ban vezették be újra, ekkoriban még szeptember végén tértünk vissza a téli számításba, egészen 1996-ig ez volt az elfogadott.

Az amerikai példából is látható, hogy nincs kőbe vésve a rendszer, Oroszország pedig fogta magát, s nemes egyszerűséggel 2011-ben egész évben áttért a nyári időszámításra. Követte őket ebben Fehéroroszország és Ukrajna is. Van tehát példa erre is, igaz ezzel az Unió helyett ismét az orosz medvéhez közelednénk. Mindegy, egyszer talán az Unió is eljut erre az elhatározásra.

Nem mellesleg itthon mozgalom is indult az átállítások megszüntetésére, de mint tudjuk, az ilyen "Egymillióan ezért-azért" csoportok azért nem sokat érnek. Mindenesetre örülnék, ha ez az egész dolog egyszer csak egy mókás emlékké hamvadna az időszámítás történetében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése