2016. március 31., csütörtök

A gusztustalan lény újra támad: Invázióval sokkolnak

 
Annak, hogy nincsenek normális telek, rengeteg negatív következménye akad, például elszaporodnak a kártevő rovarok, hiszen minden gond nélkül túlélik a hideg(nek mondott) évszakot. Készüljetek a rossz hírre: támadnak a kullancsok! (Nyitóképünk forrása: Wikipédia)

Pedig januárban minden olyan szépnek tűnt, mikor néhány napig, talán egy hétig farkasordító hidegek voltak az országban. A tévében boldog boldogtalan arról nyilatkozott, hogy végre itt a hideg, hiszen ez a normális; végre itt a hideg, elpusztulnak a kártevők, élősködők; s én is azt mondtam, hogy végre itt a hideg, s lefőztem a szezon első, és - mint azóta kiderült - utolsó kocsonyáját.

Aztán hamar visszaálltunk ebbe a gyakorlatilag november vége óta tartó 0-10 fok körül mozgó időjárásba, hol köddel, hol nappal, és ha csak a februárt nézzük, akkor rengeteg esővel. A szakértők szerint ez volt az ideális a honi kullancspopulációnak, úgyhogy a megszokottnál is többre kell számítanunk belőlük. És azon az elképzelésünkön is ideje változtatni, hogy csak akkor találkozhatunk a kis állatkákkal, ha kimegyünk az erdőbe. Ha így gondoljuk, hatalmasat tévedünk.

Már évek óta találkozni kullancsveszélyre figyelmeztető táblákkal a fővárosban is, hirtelenjében a Ferencvárosi pályaudvar épülete előtti kis zöld füves terület jut eszembe, talán éppen azért maradt meg az emlékezetemben, mert annyira nem gondolná az ember, hogy ott is. De akár a pesti külvárosi kertünkben is összeszedhetjük. Miért is ne? Benne vannak a madarakban is, másfél éve egy ócsai madármegfigyelős, gyűrűzős eseményen a szemem láttára szedték ki az élősködőket a befogott madarakból. A madarak meg ugye röpködnek, szóval szabadon utaztathatják a kis kullancsaikat.

A szakemberek tehát arra figyelmeztetnek, hogy a városi parkokban történő szabadtéri sportoláskor, vagy akár az óvodai játszótereken is vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást, illetve Lyme-kórt szedhetünk össze. Előbbiről azt érdemes tudni, hogy a betegek mintegy 30 százalékában súlyos lefolyást okoz, de legalább van rá védőoltás. A védőoltásról meg azt érdemes tudni, hogy tavasztájt hiánycikké szokott válni, mert mindenkinek ilyenkor jut eszébe oltatni magát. "A kullancs-encephalitis (ez az agyvelő-, agyhártyagyulladás kullancs által terjesztett verziójának szakszerű megnevezése - Mac) elleni oltásokat (az első két adagot mindenképpen) még a fertőzésveszély-mentes időszakban kell beadatni" - olvasható egy sajtóközleményben. Ebben a formában ez már egy hónapos infó, úgyhogy aki eddig nem oltatott, de szeretne, kezdhet kapkodni.


Rosszabb helyzetben vagyunk a Lyme-kór esetében, arra ugyanis nincs semmiféle megelőző oltás, csak a csípés elkerülésével tudjuk kivédeni. Ilyenkor szokták ajánlani a zárt cipőt, a betűrt hosszúnadrágot, hosszú ujjú felsőt, sapkát. Én meg ilyenkor szoktam ajánlani az ezt ajánlóknak, hogy akkor talán ebben a menetfelszerelésben vágjanak neki 38 fokos hőségben, hátizsákkal felszerelkezve egy mondjuk 600-800 méteres csúcsnak. De egy dombbal is kiegyeznék.

Vannak persze ilyen, már-már kuruzslásba is áthajló praktikák B-vitaminnal - merthogy állítólag attól a kullancs számára büdösek leszünk, mindenesetre én abban hiszek, hogy félóránként, óránként átnézem a karomat, lábaimat. Szerencsém van, ha fel is szedek valahol egy ilyen dögöt, elég sokáig tart neki, míg a szőrszálaim közt leverekszi magát a bőrömhöz, általában ezalatt szoktam semlegesíteni őket.

Lyme-kórhoz kapcsolódóan  még egy gondolat: ha a csípés helyén egy piros/vörös körívszerűség jelenik meg, akkor tanácsos orvoshoz fordulni, jó eséllyel ugyanis megfertőződtünk. Antibiotikummal, avagy több antibiotikum kombinációjával szokás kezelni. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 2013 óta tavaly volt a legmagasabb a jelentett Lyme-kóros esetek száma Magyarországon, számszerűleg 1445. Azt már csak én teszem hozzá, hogy ebben talán az is közrejátszhat, hogy ma már egyre ismertebb ez a betegség, és a tünetei esetén talán kevesebbszer gyanakodnak más problémákra. Kullancs okozta agyvelő/hártya gyulladásos szám pedig 106 volt 2015-ben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2011-ben adott ki egy átfogó jelentést a témában, s arra jutottak, hogy a klímaváltozás, s a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége miatt a kullancs-encephalitis megbetegedések száma egész Európában növekszik. Svájcból, Litvániából, Németország egyes régióiból, a skandináv országokból és Oroszországból is érkeznek bejelentések, ahol korábban a betegség nem volt jelen. Elég riasztóan hat, de Németországban és Svájcban 1993 és 2006 között 200 százalékkal nőtt a megbetegedések száma. Szóval tényleg nem árt elővigyázatosnak lenni: oltatni, vagy legalább sűrűn ellenőrizni végtagjainkat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése