2016. július 31., vasárnap

A nagy "Holdra szállás kamu" - Valóban jártunk a Holdon? (Második rész)


Bejegyzésünk első részében mikroszkóp alá vettünk néhányat a legnépszerűbb érvekből, melyeket a Holdra szállás tagadói előszeretettel hangoztatnak. Mindezen érveket megvizsgáltuk a tudomány szempontjából és levonhattuk azt a következtetést, hogy, bár ezek az észrevételek elsőre tényleg gyanússá teszik a Holdra szállást, mégis mindegyiknek van tudományos alapja.


Viszont van egy érv, melyet megéri külön bejegyzésben kivesézni.  Az első Holdra szállás 1969-ben történt, az utolsó 1972-ben. Most van 2016. Miért nem járt több, mint negyven éve ember a Holdon, ha egyszer már eljutottunk oda? Folytassuk hát!


 Miért nem járt ember a Holdon már több, mint negyven éve?



A kérdés egyszerű és logikus, a válasz viszont eléggé összetett. Először is drága. Kaysing a könyvében 30 milliárd dollárt ír, és teljesen igaza van. Az USA hivatalos, 1973-as kongresszusi ülésén elhangzott összeg szerint az Apollo-program az adófizetők 25,4 milliárd dollárjába került. A NASA 2009-es szimpóziumán úgy saccolta, 2005-ös gazdasági adatokkal számolva ez a 25,4 milliárd dollár manapság 170 milliárdnak felelne meg. Jól látni, hogy nem egy tál mogyoróról van szó.


Az Apollo-program jelvénye (Forrás: Wikipédia)
Ez a költség természetesen az Apollo-program költsége. Más szóval ez annak a költsége, hogy ki tudj építeni egy olyan űrügynökséget, mely bizonyítottan képes embert vinni a Holdra. Nyilván, ha megint előjönne a holdutazás ez az összeg az USA-t nem terhelné, elvégre nekik már van egy működő szervezetük, technikai tudásuk, amivel tény, hogy el lehet érni a Holdra. Ha más ország tervezne Holdra szállást, akkor bizony ez a mai pénzzel számítva 170 milliárd dollár (vagy legalábbis, egy jelentős része, függően attól, hol lehetne spórolni) bizony kő keményen vonódna az űrügynökség bankszámlájáról.

Tegyük ezt most félre egy kicsit, és mondjuk, hogy egyetlen rakétával akarjuk elérni a Holdat. (Majd később visszatérünk arra, hogy milyen sok kísérlet kell egy működő emberi Holdmisszióhoz, de most a példa kedvéért tételezzük fel, hogy csak egy rakétánk van.) Robert A. Heinlein sci-fi író mondta egyszer: „bárhová is mész az űrbe, amint legyőzted a Föld gravitációját már a fele utat megtetted”. Szigorúan pénzügyi szempontból nézve igaza is van. A NASA becslése szerint manapság egy font nehézségű tárgyat (kb 0,45 kg) 10.000 dollár Föld körüli pályára kilőni. Vagyis 1 kg kilövésének ára nagyjából 22 200 dollár, avagy hatmillió forint. (Érdekesség: A mai napon 1 kg tizennégy karátos arany ára 6 305 000 Ft, vagyis a kilövés, szó szerint, aranyárban van. Júliusi favicc: pipa.) Ehhez képest a Saturn V holdrakéta (AS-512) 2 970 000 kg. Kicsit sok pénz ez Oroszországnak, vagy Kínának azért, hogy kitűzze zászlaját az amerikai mellé.

Apropó Kína. Az összeesküvés elmélet hívei gyakran hangoztatják (teljes joggal), hogy a Holdra szállás kicsit olyan, mint megmászni a Mount Everestet. Ha valaki megtette egyszer, már csak dacból is a többi nemzetnek is meg kell próbálnia. Mégis, csak az USA szállt le eddig egyedüliként a Holdon, ami roppant gyanús. Arról azonban az összeesküvés elmélet hívők hallgatnak, hogy Kína, bár nem járt a Holdon, azért nagyon próbálkozik.

2007. október 24-én hivatalosan is útjára indult a Chang'e, kínai holdistennő után elnevezett program a Chang'e 1-es szonda hold körüli pályára küldésével. Eme szondának egy feladata volt: A Holdat az emberiség által legtökéletesebben feltérképezni, nem titkoltan egy későbbi Holdra szállás céljából. Köszönhetően a Chang’e magas felbontású három dimenziós képfelvevő kameráinak, a kínai űrszonda ezt a feladatát maximálisan teljesítette.

Forrás: smitefire.com

Persze, attól, hogy egy piciny műhold megkerüli égi kísérőnket, még nem valószínű, hogy embert is tud vinni oda. Zanzásítva a dolgot, az emberi Holdra szálláshoz három dolgot kell piszkosul begyakorolni:
  • 1) Felszállás és Hold körüli pályára állás (Chang’e 1 és 2 es teljesítette: pipa),
  • 2) Hold felszínére szállás (Chang’e 3 és „utasa”, a Yutu nevű holdjáró köszöni szépen, 2013 decemberében rendben megérkezett a Hold felszínére: pipa ) és 
  • 3) Biztonságos visszatérés (a Chang'e 5 vélhetően jövőre indul útjára, leszáll a Holdon, szed egy kis követ, majd visszatér vele.)
Ha ez mind megvan, akkor innen már csak egy keveset kell aludni az első kínai Holdra lépéséig.

A pénzen kívül van még egy - sokkal nagyobb - probléma a Holdra látogatásban: Az űrutazás veszélyes. Nagyon nagyon veszélyes. Talán most azt hiszed, hogy megenni a három hónapja lejárt párizsit kockázatos, de az egy ötcsillagos thai masszázs kókuszolajjal az űrutazáshoz képest.

Az USA 1972 óta nem volt a Holdon, ami a fentiek szempontjából érthető. Miért is kellene emberéleteket kockára tennie, és ennyi pénzt elköltenie? Tény és való, az USA egyszer már holdraszállt, de akkor a háború egy formáját vívták: a propagandaháborút. Ha pedig az emberiségről egyvalamit tudunk, az az, hogy háború idején nem sajnál pénzt, sem emberéletet, de most viszont nincs ilyen kényszer. Ezért lett az Apollo-program vége is a szép csendes leépítés.

Forrás: www.newsok.com
Mindezek tükrében sajátos, hogy a tömeg egy része nem hajlandó elhinni az emberiség történelmének egyik legnagyobb sikerét. Sőt, igazuk bizonyítása érdekében egyes szkeptikusok semmitől sem riadnak vissza: a fenti tudományos tények félreértelmezésétől kezdve, a propaganda filmeken keresztül addig a pontig, amikor is Bart Sibrel (összeesküvés filmek rendezője, producere, emellett meg taxisofőr) egy Bibliával a kezében és az általa felbérelt televízióstábbal a nyomában követte végig egy szálloda halljában az akkor 72 éves Buzz Aldrint, követelve, hogy esküdjön meg a Szentírásra, hogy járt a Holdon. 

Minek után pedig Buzz erre nem volt hajlandó, többször is gyávának, hazugnak és tolvajnak titulálta. Végül pedig az öreg Buzz olyan jobbegyenest adott neki, hogy Mr. Sibrel biztos a csillagokat, a Holdat és a világegyetem más pontjait is látta ellebegni a szeme előtt.


Fordítsunk egy nagyot!


Tény és való, hogy ha valaki összeesküvés-elméleteket akar fabrikálni, az megteszi függetlenül attól, mit mondanak a tudományos tények, a fizikai bizonyítékok (képek, videók) és a földi laborokban található holdkövek. Nem is igazán érezzük, hogy ebben a tevékenységben bárkit is gátolnunk kellene. Mindenesetre tény, hogy legtöbbször a Holdra szállás szkeptikusai mutatnak rá dolgokra, elvárva a NASA-tól, az asztronautáktól, vagy bárkitől, hogy cáfolja meg az állítást. Itt és most, mi megfordítjuk a folyamatot és bemutatunk három olyan pontot, amire viszont az összeesküvés elmélet hívők nem tudtak eddig mit felelni:

www.emaze.com

  • 1, Az Apollo-program nagysága: A program idejében a NASA több mint 400 000 embert foglalkoztatott, beleértve, a tizenkét Holdra szálló asztronautát is. Ezen emberek közül nulla, azaz nulla hajlandó bármiféle összeesküvés elméletet alátámasztani, sőt, mindegyikük kiáll (vagy haláláig kiállt) az unalmas válasz mellett: ember pedig járt a Holdon. Hogy lehet, hogy soha egyikőjük sem tört meg? 

  • 2, Kelet pedig hallgat: Sem rögtön a Holdra szállás után, sem pedig az azóta eltelt negyven évben egy ország sem emelte fel a hangját, mondván hogy: A Holdra szállás bizony kamu! Pedig, megint tény, az űrverseny két szereplős volt. A szovjetek nagyon közelről követték a Holdra szállás eseményeit és higgyétek el, a fél karjukat odaadták volna, ha valami turpisságra tudtak volna gyanakodni. Vagy elképzelhető, hogy hirtelen öribarik lettek volna az USA-val? 

  • 3, Az asztronauták: A Holdra szállók nem színészek, bűvészek, vagy politikusok voltak, akik számára a megtévesztés szakmai kötelesség, hanem egytől egyig elismert katonatisztek. Ezek az emberek tudták, ha egyszer beszállnak a rakétába, az is lehet, hogy az lesz a koporsójuk és mégis bevállalták az utazást. Eléggé összeférhetetlen a profiljukkal az, hogy haláluk napjáig hazudjanak. Az viszont teljesen érthető, ha zokon veszik, egyes emberek kételkednek abban az eredményben, amiért ők az életüket kockáztatták, vagy az Apollo 1 legénységének esetében (Virgil Grissom, Edward White, Roger Chaffee), életüket is adták. 

Az Apollo 1 legénysége: Grissom, White és Chaffe. Forrás: Wikipedia

Űrhajós vs. elméletgyáros: A "Flúgos-per"

Az összeesküvés elmélet hívei, gyakran hangoztatják, hogy nézeteik miatt és azért, mert "ártalmatlan" kérdéseket tesznek fel a Holdra szállással kapcsolatban, folyamatos üldöztetésnek vannak kitéve. 

A legmesszebbre pont talán a vitát kirobbantó Bill Kaysing ment, aki közölte, hogy miután könyve megjelent, a CIA három ízben el akarta hallgattatni. Így, mivel életét is elkezdte félteni, kényszerűen visszavonult és - saját bevallása szerint - próbált fű alatt maradni. Ezután egészen 2005-ben bekövetkezett haláláig a nevadai sivatagban élt, távol a világ zajától.

Mindennek azonban ellent mond, hogy mikor 1996-ban az Apollo 13 parancsnokával, James 'Jim' Lovellel készített interjút a Metro Silicon Walley, Lovell nem csak az összeesküvést utasította el, hanem egyenesen "flúgosnak" bélyegezte Bill Kaysinget. Kaysing pedig, felhagyva a rejtőzködéssel és a fittyet hányva a korábbi - állítása szerinti - CIA merényletekre, beperelte az Apollo 13 egykori parancsnokát rágalmazásért. 

A pereljárást egyébként megszüntették, mivel Kaysingnek már semmi pénze nem maradt a végén, és hogy ha a pert elveszíti - ami nagyon valószínű volt - ki kellett volna fizetnie Lovell ügyvédjének költségeit is. Öröm az ürömben, hogy saját ügyvédje költségei azonban nem terhelték a per alatt, elvégre Kaysing ügyvédje maga Kaysing volt.

András barát



Korábbi írásaink csillagászat, asztrofizika témakörben:


1 megjegyzés:

  1. Én sem hiszem már el. Hogyan szálltak le, és hogy szálltak fel, és hogy landolnak ismét, hogy ne csapódjanak be, vagy pont oda érkezzenek? Pláne az akkori technikával? Most sem lennének rá képesek...Azóta miért nem járt fent senki?

    VálaszTörlés