2016. augusztus 31., szerda

Dél Keresztje: Egy csillagkép nem mindennapi felhasználása


Egy különleges iránytűről lesz szó augusztusi csillagászati témájú írásunkban, mely olyannyira jellegzetes alakzat az éjszakai égbolton, hogy még nemzeti jelkép részévé is vált egyes országokban.

Cseppet rendhagyó lesz mai posztunk, a csillagászattal ugyanis csak részben fog foglalkozni. Másrészt meg András barátomat szabadságoltam egy kicsit, úgyhogy műkedvelő csillagászunk helyett most először én jegyzem ezt a rovatot is.

A mögöttünk levő hónap kétségkívül az olimpia és Brazília körül forgott, és ez a tény ihlette eme posztot is. No, de hogy jutunk el a csillagokig? Míg a stadionokban, csarnokokban Hosszú Katinka, vagy éppen Usain Bolt csillaga fénylett, addig egy másik csillag, sőt, inkább csillagkép is napról napra feltűnt a közvetítésekben. Fényleni nem fénylett, csak lengedezett a szélben, a brazil zászlón. Ez pedig nem volt más, mint a Dél Keresztje nevű csillagkép.

Iránytű a déli égbolton


A képek forrása: Wikipédia
A Dél Keresztje formáció egyike a legismertebb csillagképeknek, még úgy is, hogy nekünk, itt az északi féltekén alig van esélyünk megpillantani, hiszen az csak a 20. szélességi kör alatt látható, a horizont közelében. Délen viszont iránytűként segítette a GPS korszak előtti „primitív” időszak hajósait, a keresztet formázó alakzat hossztengelye ugyanis éppen a déli sarkpont irányába mutat.

Négy legfényesebb csillaga alkotja a kereszt formát, innen ered európai elnevezése is. Az inkák emellett lépcsőnek, a maorik horgonynak, az ausztrál őslakosok pedig komplexebben, a csillagkép mellett található Szeneszsák nevű hatalmas porfelhővel együttesen értelmezték. A Szeneszsák egy emu feje, a Dél Keresztje pedig egy fán ülő oposszum.

A kereszt négy pontját alkotó csillagok, az Acrux, Mimosa, Gacrux, Crucis „rendszertani besorolása” különböző. Az alsó, az Acrux például egy kettőscsillag, 320 fényévnyire található tőlünk, s az égbolt 14. legfényesebb csillaga, 25, illetve 16 ezerszer fényesebbek Napunknál. A vele szemben található Gamma Crucis, azaz, ahogy fent írtuk, a Gacrux, ellenben egy vörös óriás, 1500-szor fényesebb a Napnál, és csak 88 fényévet kéne utaznunk hozzá. Bal oldalon a Beta Crucis (Mimosa) elérésére viszont 340-350 fényévet kellene szánnunk.

A csillagkép jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a déli félteke legismertebb alakzataként számos ország nemzeti zászlajában is feltünteti azt. Persze akad olyan állam is, mely még ezen is túlmenően szinte egy mini csillagtérképet pakolt a lobogójára. Mint például Brazília.

A brazil birodalmi zászló: 1822-1889

A brazil zászló története


Nem volt persze ez mindig így, a dél-amerikai ország 1822-es függetlenné válása után egy úgynevezett birodalmi zászló volt használatban. A Portugáliától elszakadt állam, a napóleoni háborúk idején az új kontinensre menekült uralkodócsalád heraldikai hagyományait örökítette tovább. Zöld alapon egy sárga (arany) rombuszban középen a királyi címer volt látható. A zöld szín az ország első királyának, I. Péternek a Bragança-dinasztiához való tartozását volt hivatott jelezni, míg a sárga a feleség, Leopoldina hercegnőnek Habsburg származását. Hogy Leopoldinát sikeresen el tudjuk helyezni Habsburg-magyar viszonylatban is, elárulom, hogy édesapja II. Ferenc német-római császár volt, akit mi magyar királyként I. Ferenc néven tisztelhettünk 1792 és 1835 között.

Az Egyesült Államokéra hajazó,
átmeneti megoldás
A brazil monarchia kisebb puccsokkal tűzdelve egészen 1889-ig húzta, ekkor kiáltották ki a köztársaságot, ami persze a zászló szükségszerű cseréjével is járt. A korábbi színeket megtartva, négy napig egy átmeneti zászló volt életben, melyről 1889. november 15-én még nyilván nem gondolták, hogy csak ilyen rövid életű lesz.

A frissen kinevezett igazságügyi miniszter, Ruy Barbosa, egy, az Egyesült Államok zászlajához hasonló megoldást javasolt, zöld-arany sávokkal, bal felső sarkában kék alapon ezüst csillagokkal. Ruy Barbosa lelkes híve volt az USA köztársasági modelljének, az átmeneti elnök, Deodoro da Fonseca azonban kevéssé pártolta ezt a párhuzamot, melyet gyorsan meg is vétózott. Ő azt javasolta, hogy az új inkább hasonlítson a birodalmi zászlóra, csak a királyi címer helyett kellene keresni valami jobbat.
Ez pedig ugye már ismerős

A királyi címer helyére így nagyjából a ma is ismert megoldás került. A kék kör a Rio de Janeiro feletti égboltot mutatja, a csillagok azon felállásával, ahogyan azok 1889. november 15-én, azaz a Brazil Köztársaság kikiáltásának napján elhelyezkedtek. Nem véletlenül írtam azt sem, hogy csak majdnem egyezik meg a ma használatos lobogó az akkorival. Évekkel az államforma megváltoztatása után, mikor az USA mintáját követve államszövetséggé vált Brazília, elhatározták, hogy miként az Egyesült Államok zászlajában is annyi csillag található, ahány tagállama az országnak van, úgy a „riói égboltot” is ennek szellemében kéne módosítani. Így került végül 21, majd az új államok megalakulásával végül 27 csillag a nemzeti jelképre, a 26 államot, illetve a Szövetségi Körzetet jelképezve.


Utóbbit a Sigma Octantis, avagy Polaris Australis szimbolizálja, a zászlón ez a legalsó csillag. Egész évben, és az egész országban látható, s sarki helyzete folytán úgy tűnhet, mintha a zászlón szereplő összes többi csillag a Sigma Octantis körül forogna. Így talán érthetőbbé válik, hogy miért lett a fővárost is felölelő Szövetségi Körzet jelképe ez a csillag.

És ha már kiemeltebben a Dél Keresztjével foglalkozunk, jöjjön még néhány további érdekesség. Az Alpha Crucis (Acrux) São Paulo, a Beta Crucis (Becrux, Mimosa) Rio de Janeiro, a Gamma Crucis (Gacrux) Bahia, a Delta Crucis Minas Gerais, az apró Epsilon Crucis pedig Espírito Santo megtestesülése a lobogón. A zászlón a legutolsó „csillagászati” változás 1992-ben következett be.

Dél-tengeri vizeken


Ausztrália és...
A Dél Keresztje önálló csillagképként azonban mégis az óceániai térségben vált hangsúlyossá a zászlókon. Nézzük például Ausztráliát! Az egykori gyarmat az új századba lépve, 1901. január 1-én vált önállóvá, mint szabad államok szövetsége lépett be a Brit Nemzetközösségbe. Kellett hát egy zászló is, erre tervpályázatot írtak ki, melyre 30 ezer javaslat érkezett.

A győztes megoldást kisebb módosításokkal használják a mai napig is. Union Jackkel a bal felső sarokban, Dél Keresztjével a jobb oldalon, valamint a bal alsó negyedben a Nemzetközösségi csillaggal. Ez utóbbinak semmi köze sincs a Béta Centaurihoz, bár elhelyezése és fényereje megegyezik vele. Valójában az Ausztrál Államszövetség szimbóluma, eredetileg hat ággal rendelkezett – az egykori hat gyarmatra utalva, melyek az Ausztrál Államszövetség alapítóállamai voltak –, de 1908-ban a pápuai területekkel kiegészülve a csillag kapott még egy ágat. Azóta a hetedik ág az Északi Területre és Ausztrália hat külső tartományára utal.

...Új-Zéland. Nem csodálkozhatunk,
hogy akadt, akit zavart a hasonlóság
A Dél Keresztje csillagképben eredetileg megkülönböztették az egyes csillagok erősségét is, ám a brit Admiralitás végül az egyszerűbb gyártás miatt a négy külső csillagot hét, míg a belsőt öt ággal véglegesítette.

Új-Zélandon ellenben megkülönböztetik a csillagok méretét, igaz, ott egyszerűsítettek az alakzaton, csak a négy legfényesebb csillagot ábrázolják. Az egységesen ötágú csillagokból az Alpha Crucis 14 centiméter széles, míg a Beta és Gamma Crucis 12, a Delta Crucis pedig 10. Ausztrál társaikkal ellentétben vörös színűek. A jelképet 1902-ben adományozta VII. Eduárd király, miután korábban évtizedes huzavonát okozott a zászló kérdése.

Az új zászlók terveiből ez a megoldás került ki győztesen.
A Union Jacket mégsem tudta legyőzni
Az új lobogó ausztrál társa mintájára készült, és ez okozza a problémát ma is sokaknál, ezért aztán 2015-ben tervpályázatot írtak ki a megújítására. Aztán megszavaztatták a legjobbnak ítélt alkotásokat, s a győztesnek kellett megmérkőznie egy idén márciusban tartott újabb voksoláson a hagyományos, „brit uralomra utaló” zászlóval. John Key miniszterelnök kicsit elszámíthatta magát, mint a zászlóváltás elsődleges híve hiába vezényelte le ezt a hatalmas procedúrát, az új-zélandiak végül 56 százalékban mégis amellett foglaltak állást, hogy minden maradjon a régiben.

Az új verzióról természetesen eltűnt volna a Union Jack, helyét egy új-zélandi őshonos növény, az ezüst páfrány levele vette volna át. Egyben megosztva az addigi egységes kék alapszínt is, beemelve a feketét a rúd felőli, belső részbe, ami az őslakos maorik nemzeti színe. A Dél Keresztje pedig maradt volna már jól megszokott helyén. Igaz ami igaz, eléggé egyedi lett volna, de most már megmarad történelmi érdekességnek.

Pápua Új-Guinea
Szamoa
Zárásként még két ország: Pápua Új-Guinea és Szamoa. Na, ők ketten még azok, akik a Dél Keresztjére esküsznek.

Én meg részben a Wikipédiára, forrásként a netes enciklopédia különböző szócikkein rágtam át magam. Remélem nem volt túl unalmas ez a Föld körüli, térképészeti-csillagászati-történelmi kaland, legközelebb ismét András barátom tér vissza valami kis izgalmas dologgal.


Korábbi írásaink csillagászat, asztrofizika témakörben:



Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)