B. P. Narancs

A banánfát Dékány István és felesége nyolc évvel ezelőtt ültette ki lépcsőházuk elé.

Miután megláttam a fotókat, tudtam, hogy ezek egy posztért kiáltanak. És bár igen, lehet már kicsit lerágott csont Bacsó Péter Tanúja, de mégis megunhatatlan és örök is egyben. De most tényleg, tegye fel a kezét, akinek a termést hozó nagykanizsai banánfáról nem a magyar narancs jutott elsőnek az eszébe.

Az MTI felvétele a mai napon készült, a banánfát Dékány István és felesége nyolc évvel ezelőtt ültette ki lépcsőházuk elé. S láss csodát, idén tavasszal virágzott is, s már termései is vannak. Még hogy gondot jelent a globális felmelegedés... Banánerdőt az összes panelház köré!

Ha a későbbiekben a termés a mérsékelt övi klíma ellenére is beérik, esetleg még a citrom ízű banán is megszülethet.

" - Most már nemsokára igazán kérünk magától valamit, Pelikán elvtárs!
  - Tessék már kinyögni! - Pelikán rimánkodva néz Virág elvtársra. De az leinti.
  - Türelem. Kellő időben a kellő csapást. Addig is új helyre állítjuk, Pelikán elvtárs.
  - Irgalom - mondja Pelikán. - Én teljesen hülye vagyok.
  - Menet közben kell az önbizalmat megszerezni. Szereti...
  - A mi nagy, bölcs vezérünket?!
  A kétségbeesett kérdésre hidegen tárgyilagos válasz koppant:
  - Most a narancsra gondoltam.
  - Milyen narancsra?
  - A narancsra általában. A narancs, az egy déligyümölcs.
  - Biztos szeretem - adja meg magát Pelikán. - Tíz éve ettem utoljára.
  Így lett Pelikán József az Első Magyar Narancsliget igazgatója."

(Bacsó Péter: A tanú - részlet)

(Fotók: MTI, Varga György)