Ismét egy különlegességre szeretné felhívni a figyelmeteket a Medvetalp csillagászati szerkesztősége. Ugyanis holnap hajnalban egyszerre lesz szuperhold meg holdfogyatkozás, köznapiasan szólva hétfőn, hajnali 4 és 5 óra között, a Hold óriási lesz és narancssárga. De miért következik ez be? És egyáltalán, miért kék az ég? Ismét egy csillagász vasárnap következik.
Már a legelején tegyük tisztába, hogy ha valaki szuperholdat
akar keresni, akkor ennyi erővel Skóciában is kereshetné a Loch Ness-i szörnyet.
Körülbelül ugyanolyan sikere lenne, azzal a küldönbséggel, hogy míg Nessie nemlétezéséről
a tudósok nincsenek 100 százalékosan meggyőződve, szuperhold bizonyíthatóan nincs.
Tény és való viszont, hogy Holdunk nem tökéletes kör, hanem kicsit hosszúkásabb, elipszis alakú pályán kerül meg a Földet. Ennek a pályának pedig van egy része, amikor kísérő égitestünk a legkisebbnek látszik (amikor a legtávolabb van) és van egy olyan része –minő meglepetés!- amikor a Hold hozzánk a legközelebb van, ekkor látszik a legnagyobbnak. Ezt nevezte el a média (és csakis a média!) szuperholdnak, mégpedig azért, mert ha a címben az szerepelne, hogy: Ma éjjel PERIGEUMHOLD várató!, akkor a kutya nem kattintana rá. :)
 |
| Forrás: www.pics-aboutspace.com |
Még egy dolgot fontos leszögeznünk: a perigeumhold, avagy „szuperhold”
idején mindössze annyi történik, hogy a Hold kicsivel több, mint 10 százalékkal
nagyobbnak fog tűnni. Szóval, - cáfolva minden ilyen jellegű cikket - a
szuperhold nem fog borzasztó áradásokat okozni, a Hold nem lesz háromszor
akkora, mint általában, nem fog olyan vakítóan világítani, hogy a közvilágítást
teljesen feleslegessé teszi és NEM FOGNAK a holdkórosok ad-hoc utcabált tartani
a Blaha Lujza téren.
Ami viszont történni fog, hogy a perigeumhold és a holdfogyatkozás ma hajnalban egybe fog esni, ami azért korántsem mindennapos. A „holdfogyatkozás” név egy kicsit félrevezető. Azt jelenti ez esetben, hogy a Hold nem tűnik el, csak narancssárga lesz.
 |
| Íme a Nap eredeti színében, persze sokkal-sokkal halványabban Forrás: www.asod.info.com |
És ha már itt vagyunk, tegyünk föl egy olyan kérdést, amit öreg, felnőtt, valamint a múlt héten három évessé lett unokaöcsém egyaránt előszerettel megkérdez: Miért narancssárga néha a Hold?
Röviden: mert a Nap sem sárga. Sosem volt az. Igen, én is
rajzoltam gyermekként a rajzlap jobb felső sarkába egy csinos kis körszeletet,
belőle kijövő napsugarat, szemmel, mosolygós szájjal és ehhez vastag sárga
zsírkrétát használtam. Óóóóriási hiba volt! :)
Ami ugyanis olyan forrón izzik mint a nap (5000 Celsius és afelett) az nem lehet sárga. Ha sárga lenne, már mind megfagytunk volna. A Napunk (tádáááááám) FEHÉR! Nem csak simán hófehér ici-pici szürkés árnyalatokkal, hanem olyan vakítóan fehér, hogy a ha kinn lennél az űrben és védőréteg nélkül néznél rá, az lenne az utolsó dolog, amit az életedben látnál. Utána következik a végleges vakság.
Miért látjuk mi mégis sárgának, néhol vörösesnek? Mert a nap fehér fénye a légkörben elemeire bomlik. A légkörünk elnyeli a kék sugarakat, így azok nem jutnak el a földfelszínre. (EZÉRT KÉK AZ ÉG! – hiába, ez a vasárnap az alapkérdés megválaszolások napja :) ) Ami viszont a fehér fényből eljut a felszíne, az a sárga illetve vörös tartomány függően attól, hogy mekkora utat kell a fénynek megtennie a légkörön át. Ha sokat (például napnyugta, vagy napkelte van) akkor ez a fény vörösesebb, ha keveset, akkor sárgásabb.
Ami ugyanis olyan forrón izzik mint a nap (5000 Celsius és afelett) az nem lehet sárga. Ha sárga lenne, már mind megfagytunk volna. A Napunk (tádáááááám) FEHÉR! Nem csak simán hófehér ici-pici szürkés árnyalatokkal, hanem olyan vakítóan fehér, hogy a ha kinn lennél az űrben és védőréteg nélkül néznél rá, az lenne az utolsó dolog, amit az életedben látnál. Utána következik a végleges vakság.
Miért látjuk mi mégis sárgának, néhol vörösesnek? Mert a nap fehér fénye a légkörben elemeire bomlik. A légkörünk elnyeli a kék sugarakat, így azok nem jutnak el a földfelszínre. (EZÉRT KÉK AZ ÉG! – hiába, ez a vasárnap az alapkérdés megválaszolások napja :) ) Ami viszont a fehér fényből eljut a felszíne, az a sárga illetve vörös tartomány függően attól, hogy mekkora utat kell a fénynek megtennie a légkörön át. Ha sokat (például napnyugta, vagy napkelte van) akkor ez a fény vörösesebb, ha keveset, akkor sárgásabb.
 |
| Forrás: www.blueskiescareer.co.uk |
Ha pedig Földünk, a Hold és a Nap között áll, épp ugyanez következik be. A
Napból jövő fények átmennek a Föld légkörén (a kék továbbra is elnyelődik),
hogy aztán csak a sárga és a vörös utazzon tovább a Hold felé, vetüljön rá és
végül voilá narancssárga a Hold!
Szóval mi lesz holnap hajnalban? Kevésbé médiaszenzációs
módon megfogalmazva: a Nap vörös és sárga tartományú fényei a Holdra vetülnek
és emellett perigeumhold következik be. Ez pedig nagyon tudós módon hangzik...
De ti már értitek. Ma is tanultunk tehát valamit! :)
András barát
További írásaink csillagászat, asztrofizika témakörben:
András barát
További írásaink csillagászat, asztrofizika témakörben:
- Ahol a legnagyobbak örökre köztünk élnek
- Otthon, édes otthon
- Amikor feltámad a halál
- Gyere, Vénusz! Álljunk össze!
- Üdv, Plútó! Örülök, hogy megismerhetem!
- A Fekete Lovag: Egy idegen műhold a fejünk felett
- Maximális célunk a minimum
- Halló, mi itt vagyunk! Van ott valaki? - A Hűha! jel története
- Csinos tudósnők és jóképű tudósok - Avagy amikor a tudomány gyönyörű
És egyben ez a századik bejegyzésünk is.
VálaszTörlésKöszönjük mindenkinek a figyelmet, és kattintsatok ránk továbbra is szorgosan! :)