Elhagyott, holdbéli táj, romok, omladozó bázis, kihaltság... mindez igaz is lehetne, ha a turizmusnak hála nem éledt volna fel Csipkerózsika-álmából a Pilis-hegy teteje. Máris mutatjuk, hogy néz ki a tető ma!
A hegy tetejére vezető zöld turistajelzésből amint elérjük a fennsíkot, egy zöld háromszög jelzés válik ki, ez visz minket egészen a csúcsig. Korábban ugyanis nem volt látogatható, elsősorban a tetőn álló titkos rakétabázis miatt, viszont mivel vagy jó húsz éve leszerelték az egészet, okafogyottá vált a titkolózás, így néhány éve hivatalosan is kijelölték ezt az útvonalat.
A fővárost elhagyva ezúttal egy igazán különleges helyre hívunk: a Pilis-hegy tetejére, ahol rakétabázist, kilátóvá avanzsált geodéziai tornyot és geoládát is találhatunk. És akkor a hegy tetejére vezető nagyszerű erdei szerpentinútról még nem is beszéltünk! Mai posztunkban beszéljünk tehát a hegyre vezető szerpentinútról!
Minden túlzás nélkül egyébként tényleg bámulatos helyen kanyarog egyre feljebb a zöld turistajelzés, igaz, Pilisszántóról indulva először a piros jelzést kell követni, a zöld majd csak később fog bekapcsolódni. A szerpentinezés előtt meglátogathatjuk a Trézsi-/Szeretet-forrást, kis csobogó ez, az erdő közepén.
Kevés olyan undorító dologra bukkantam eddigi geoládázásaim során, mint amivel a Városliget ma bemutatandó ládája megörvendeztetett. Szavakat alig találni rá, nem is igazán bánom, hogy megszűnt.
Folytatjuk a Petőfi Csarnok történetét, ott, ahol a legutóbb abbahagytuk, a bontás előtti végletekig lepukkant állapotában. Nem mintha ez az épület valaha is száz százalékig topon lett volna, a világháború utáni újjáépítéseket követően például deciméteres pontatlanságok jellemezték a szerkezetet. Az eredeti épületet lebontották, egyes falmaradványokat viszont felhasználtak, s eléggé rohammunkában dolgoztak, jelentős anyaghiány mellett.
Legutóbbi emlékidézésünk alkalmával a Közlekedési Múzeum külső tárolóin álló hídelemeket és szobrokat mutattuk meg. De maradt még itt néhány további érdekesség is.
Például a korábban büféként üzemelt személykocsi, melyről máig nem tudom, hogy hová lett, de valahová minden bizonnyal elszállították. A kis gőzös viszont Gyálra került, érdekes múltjának kormozódó lapjairól el is árulok néhányat a filmben.
Hídelemek, sziklarögök, valamint a közlekedéstörténet jeles alakjainak, tudósainak szobrai, egyenesen a Városligetből, egyenesen a múltból. Kedves olvasónk, amit most mutatunk, élőben bizony már nem fogod látni!
Egy igazi időutazás-sorozatra hívunk most, 2016 februárjában nekiveselkedtünk a Városligetnek, hogy begyűjtsünk annyi ládát, amennyit csak tudunk, elsősorban azokon a területeken, ahol nagy volt az esélye, hogy már nem sokáig keresgélhetünk, a Városliget felújításának (átszabásának) következtében. Ennek szellemében a Közlekedési Múzeum és a Petőfi Csarnok környékén járkáltunk, az intézmények ekkor már bezártak, az épületek azonban még álltak. Mára ami a filmekben látható, csupán emlék, ha másért nem, ezért érdekes lehet megnézni az elkövetkező három részt.
Egy sajátos orvosi gyógymód egy mára pusztuló kastélyban, egy templomrom, amit nem találtunk meg, lovak és kegytemplom, Mária-kultusszal - dióhéjban ez a mai filmünk. Ha összefoglaló gyanánt ennyi elég is volt belőle, akkor is nézd meg!
Legutóbb ott tettük le történetünk fonalát, hogy a láda lakhelyétől folytatjuk utunkat a Babat-völgy érdekességeit bemutatva. Ha szeretsz horgászni, akkor jó hírünk van, az itt található tórendszer például azon túl, hogy egyes elemei természetes környezetet biztosítanak az élővilágnak, halastavat is rejt, számtalan halfajtával.
Egy igazi nagy túlélő, a BKV nosztalgiaflottájának jeles darabja, a budapesti csuklós buszok doajenje, az Ikarus 180-as.
