Folytatom a februárban megkezdett listát: ma ismét bemutatok öt különleges helyszínt, vagy éppen momentumot a 2016-os évből, melyek valamiért kimondottan emlékezetesek maradtak számomra.
Mint azt már korábban is említettem, olyannyira szubjektív a lista, hogy sok esetben még magammal sem értek egyet, hogy egy-egy helyszín miért ott, vagy egyáltalán miért szerepel a listán. A célegyenesbe fordulva viszont egyre kevesebb már az ilyen jellegű kérdőjel. Vágjunk hát bele!
10. Kilátás a Naszályról, Cserhát
Június 4-e egy kimondottan párás napként köszöntött be, Vácra kiérkezve még a napocska is csak egy szűrt felhőzeten át tudott csak sütni. Aztán ahogy közeledtem a Naszály tömbje felé, szépen kiderült minden, a dzsungelklíma azonban megmaradt. A legnagyobb hőség természetesen épp a csúcstámadás idején volt, csavargattam is a pólómat, amiből meg patakokban csorgott a víz.
Odafönt is valaki nagyon kifacsarhatta a pólóját, a fülledt idő okozta kipárolgásnak kora délutánra meglett az eredménye: Vác és Pest között hatalmas zuhé kerekedett. Mindezt én páholyból nézhettem, a Naszály lepusztított oldalából; hát, varázslatos volt. Persze a kilátás akkor is az, ha éppen Pest felé nem szakad le az ég.
A csúcson van egy geodéziai torony is, a szokott műszaki állapotban, a felmászás nem kimondottan ajánlott, én meg tériszonyos is vagyok, nem is mentem föl, szóval nem tudom, milyen kilátást nyújt a szerkezet teteje, innen, a hegyoldalból viszont gyanítom, nem lehet sokkal rosszabb a látvány. Ja, és a nap történetéhez tartozik még, hogy a csapadék minden formáját elkerültem aznap, még hazafele is, az özönvíznek már csak a nyomaival találkoztam.
9. Zöld-barlang, Pilis
Hogy ne csak hegyoldali kilátások szerepeljenek a listán, most lemegyünk egy barlangba. Pontosabban csak bemegyünk, lefele ugyanis sokat nem kell. A színek itt sem adják vissza a fotón azt, amilyen valójában a látvány volt, de nem azért Zöld a barlang neve, mert a falai zöld színűek. Részben, itt-ott, de egyébként nem. A Nagy-Kevély oldalában található, kis letérés vezet a turistaútról ide.
Talán mintha régebben barlangjelzésű ösvény is vitt volna ide, most erre vagy rosszul emlékszem, vagy már nagyon régen lehetett, az ösvény leágazását ugyanis ember legyen a talpán, aki megleli. Talán jobb is így, a barlang védelme érdekében. Májusi napon jártam arra, a nyáreleji melegben kimondottan jól esett a barlangból kiáramló hűvös levegő.
Természetesen egy geoláda miatt lyukadtam ki a barlangnál, és hogy őszinte legyek, pont az ilyen jellegű ládákat szeretem, amelyek elvisznek egy olyan kis csodához, melyet a láda nélkül meg sem ismertem volna, pedig csak 50-100 méterre van a turistaúttól. Az meg külön mókás volt, hogy eredetileg a Kinizsi 25-ös távján akartam indulni, csak esélye sem volt, hogy időben kiérjek Békásmegyerre, úgyhogy átalakítottam magam magánszervezésű túrázóvá, és jól bejártam a Kevélyeket. Ennek meg is lett az eredménye, a záró részben kiderül, mire gondolok. ;)
8. Pécsi bazilika harangtornya
A változatosság kedvéért jöjjön egy városi helyszín, a pécsi székesegyház harangtornya ugyanis látogatható, és nagyszerű kilátás nyílik onnan a városra, ottjártamkor még a bontás alatt lévő magasházat is sikerült megörökíteni, úgyhogy másszatok fel. Az év nagy "megcsinálása" is volt a feljutás részemről. Hát igen, bizonyos magasság után, fordulónként megállva, a "lépcsőház" belső oldalába görcsösen kapaszkodva, vagy éppen egy újabb szintre érve gyorsan leülve végül sikerült felérnem.
Ehhez kellett az is, hogy ne legyen csúcsforgalom a toronyban, legyen lehetőségem félrehúzódni, satöbbi, ne akarjon senki mögöttem jönni, meg ilyenek. A legjobb az volt, mikor lentről felkiabáltak, hogy a berácsozott boltíves részeken vannak kisebb, kikallantyúzható ablakocskák, nyissam ki, és akkor jobb lesz a kilátás! Kikallantyúzni?? Mikor örültem, hogy épségben feljutottam? És mikor a rácson keresztül is tökéletesen élvezhető volt a panoráma?
7. Lom-hegy, rakétabázis, Visegrádi-hegység
Újabb geoládakereső akciózgatás eredménye hogy ide is sikerült eljutni, kicsit messze a turistautaktól. A Lom-hegyet ugyanis több ösvény is megkerüli, a tetőt meg valamiért kihagyja. Persze, ha tudjuk, mi van ott, akkor már értjük is a miértre a választ. És a másik érdekesség, hogy a romok itt sokkal jobb állapotban maradtak meg, mint az Urak asztalának tetején, pedig aztán az is egy ismert, egykori rakétabázis helyszín. Persze az is lehet, hogy az Urak asztalánál rossz helyen keresgéltünk, de messze nem nyújtotta azt az élmény, melyet előzetesen vártam. Szemben a Lom-heggyel.
Az épületek meglehetősen roskatag állapotban vannak, ha valaki arra téved, tényleg baromira vigyázzon, és csak saját felelősségre tegye, amit tenni akar. Gyereket meg ne vigyen oda senki. Zsámbékon van légvédelmi múzeum, az egykori bázis területén. Soha nem voltam ott, de gondolom, sokban nem különbözhet. Szóval gyerkőccel oda inkább, lécci!
A Lom-hegyi bázist meg egyesek módszeresen verik szét, illetve mások meg graffitizik tele. Utóbbi támogatható, előbbi meg még véletlenül sem. Valahogyan meg kéne tudni őrizni az egykori tábor mai, bizarr, apokalipszis utáni hangulatot árasztó állapotát. Nyilván nem fog sikerülni, ha nem csinálunk vele semmit, akkor 10-20 év alatt teljesen elpusztul, ha meg turistalátványossággá alakítjuk, pont azt veszti el, ami miatt most olyan különleges.
6. Hideg-kút, Gerecse
Mielőtt ráfordulnánk a célegyenesre, egy kicsit még megpihenünk. Stílszerűen egy pihenőhelynél, mely olyan fantasztikus, és olyannyira eldugott, hogy hiába vezet el mellette turistaút - amin a híres Gerecse50-es teljesítménytúra is elhalad - biztos vagyok benne, hogy kevesebben ismerik, mint ahányan már elhaladtak mellette.
Van egy asztal, két pad - ezek egyike sem látszik a felvételen -, van egy kereszt, egy kidőlt fa és egy hűsítő vizet adó forrás. És valami hihetetlen nyugalom. A Gerecse50-en eddig az első, kajálással egybekötött pihenőmet a második ellenőrző ponton tartottam, Öreg-Kovács-hegy talán az elnevezése, hát, mostantól ott csak megállok pecsételni, felkapom amit adnak, és rászánok még egy jó félórát a gyaloglásra, hogy aztán itt eltűnjek egy hosszabb időre.
Az év egyik legnyugisabb pihenőhelye címet simán ki is osztanám most azon nyomban. Megérdemli. Következő alkalommal pedig mutatom a dobogós helyezetteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése