Ki korán kel... szuperholdat lel!

Ismét egy különlegességre szeretné felhívni a figyelmeteket a Medvetalp csillagászati szerkesztősége. Ugyanis holnap hajnalban egyszerre lesz szuperhold meg holdfogyatkozás, köznapiasan szólva hétfőn, hajnali 4 és 5 óra között, a Hold óriási lesz és narancssárga. De miért következik ez be? És egyáltalán, miért kék az ég? Ismét egy csillagász vasárnap következik.

Már a legelején tegyük tisztába, hogy ha valaki szuperholdat akar keresni, akkor ennyi erővel Skóciában is kereshetné a Loch Ness-i szörnyet. Körülbelül ugyanolyan sikere lenne, azzal a küldönbséggel, hogy míg Nessie nemlétezéséről a tudósok nincsenek 100 százalékosan meggyőződve, szuperhold bizonyíthatóan nincs.

Tény és való viszont, hogy Holdunk nem tökéletes kör, hanem kicsit hosszúkásabb, elipszis alakú pályán kerül meg a Földet. Ennek a pályának pedig van egy része, amikor kísérő égitestünk a legkisebbnek látszik (amikor a legtávolabb van) és van egy olyan része –minő meglepetés!- amikor a Hold hozzánk a legközelebb van, ekkor látszik a legnagyobbnak. Ezt nevezte el a média (és csakis a média!) szuperholdnak, mégpedig azért, mert ha a címben az szerepelne, hogy: Ma éjjel PERIGEUMHOLD várató!, akkor a kutya nem kattintana rá. :)

Forrás: www.pics-aboutspace.com

Még egy dolgot fontos leszögeznünk: a perigeumhold, avagy „szuperhold” idején mindössze annyi történik, hogy a Hold kicsivel több, mint 10 százalékkal nagyobbnak fog tűnni. Szóval, - cáfolva minden ilyen jellegű cikket - a szuperhold nem fog borzasztó áradásokat okozni, a Hold nem lesz háromszor akkora, mint általában, nem fog olyan vakítóan világítani, hogy a közvilágítást teljesen feleslegessé teszi és NEM FOGNAK a holdkórosok ad-hoc utcabált tartani a Blaha Lujza téren. 

Ami viszont történni fog, hogy a perigeumhold és a holdfogyatkozás ma hajnalban egybe fog esni, ami azért korántsem mindennapos. A „holdfogyatkozás” név egy kicsit félrevezető. Azt jelenti ez esetben, hogy a Hold nem tűnik el, csak narancssárga lesz.

Íme a Nap eredeti színében, persze sokkal-sokkal halványabban
Forrás: www.asod.info.com

És ha már itt vagyunk, tegyünk föl egy olyan kérdést, amit öreg, felnőtt, valamint a múlt héten három évessé lett unokaöcsém egyaránt előszerettel megkérdez: Miért narancssárga néha a Hold?

Röviden: mert a Nap sem sárga. Sosem volt az. Igen, én is rajzoltam gyermekként a rajzlap jobb felső sarkába egy csinos kis körszeletet, belőle kijövő napsugarat, szemmel, mosolygós szájjal és ehhez vastag sárga zsírkrétát használtam. Óóóóriási hiba volt! :)

Ami ugyanis olyan forrón izzik mint a nap (5000 Celsius és afelett) az nem lehet sárga. Ha sárga lenne, már mind megfagytunk volna. A Napunk (tádáááááám) FEHÉR! Nem csak simán hófehér ici-pici szürkés árnyalatokkal, hanem olyan vakítóan fehér, hogy a ha kinn lennél az űrben és védőréteg nélkül néznél rá, az lenne az utolsó dolog, amit az életedben látnál. Utána következik a végleges vakság.

Miért látjuk mi mégis sárgának, néhol vörösesnek? Mert a nap fehér fénye a légkörben elemeire bomlik. A légkörünk elnyeli a kék sugarakat, így azok nem jutnak el a földfelszínre. (EZÉRT KÉK AZ ÉG! – hiába, ez a vasárnap az alapkérdés megválaszolások napja :) ) Ami viszont a fehér fényből eljut a felszíne, az a sárga illetve vörös tartomány függően attól, hogy mekkora utat kell a fénynek megtennie a légkörön át. Ha sokat (például napnyugta, vagy napkelte van) akkor ez a fény vörösesebb, ha keveset, akkor sárgásabb.

Forrás: www.blueskiescareer.co.uk

Ha pedig Földünk, a Hold és a Nap között áll, épp ugyanez következik be. A Napból jövő fények átmennek a Föld légkörén (a kék továbbra is elnyelődik), hogy aztán csak a sárga és a vörös utazzon tovább a Hold felé, vetüljön rá és végül voilá narancssárga a Hold!

Szóval mi lesz holnap hajnalban? Kevésbé médiaszenzációs módon megfogalmazva: a Nap vörös és sárga tartományú fényei a Holdra vetülnek és emellett perigeumhold következik be. Ez pedig nagyon tudós módon hangzik... De ti már értitek. Ma is tanultunk tehát valamit! :)


András barát


További írásaink csillagászat, asztrofizika témakörben:

• Ahol a legnagyobbak örökre köztünk élnek
• Otthon, édes otthon
• Amikor feltámad a halál
• Gyere, Vénusz! Álljunk össze!
• Üdv, Plútó! Örülök, hogy megismerhetem!
• A Fekete Lovag: Egy idegen műhold a fejünk felett
• Maximális célunk a minimum
• Halló, mi itt vagyunk! Van ott valaki? - A Hűha! jel története
• Csinos tudósnők és jóképű tudósok - Avagy amikor a tudomány gyönyörű