Különleges eszköz a budai várban: Már 145 éves a Sikló

(Fotó: BKV)

A százéves budapesti buszközlekedés évfordulója mellett talán kicsivel kevesebb figyelmet kapott, de egy másik közlekedési eszköz is ünnepelt a napokban. Március 2-án volt 145 esztendeje, hogy a világon másodikként, Budapesten is elindult a sikló.

Az ötlet gróf Széchenyi Ödöntől, István fiától eredeztethető, aki Lyonban látott hasonló közlekedési eszközt. A gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút tervét Juraszek Ödön kezdte el, s Wohlfahrt Henrik fejezte be. A 95 méter hosszú pálya építése két évig, 1868 és 1870 között folyt, az alsó és felső állomás közötti szintkülönbség 50 méter. A mozgatóerőt az alsó állomáson elhelyezett 35 lóerős gőzgép biztosította.

A Budavári Sikló első próbajáratára 1869. október 23-án került sor, s a három, lépcsőzetesen egymás fölé emelkedő, egyenként nyolc fős fülkével rendelkező eszköz a hivatalos megnyitást követően hamar elnyerte a városiak tetszését. 1873-ban már évi 1,5 millió utast szállított a bkv honlapján található információk szerint. Ennek némileg ellentmond a sajtóanyag számadata, miszerint a XIX. század végéig átlagosan évi négy-ötszázezer utas használta a Budavári Siklót, de a lényeg, hogy sokan. Olyannyira sokan, hogy bár a várban 1928-ban az autóbusz-közlekedés is megindult, a turisták kitartottak a hegyoldalban lassan felfelé kúszó jármű mellett.

A háború okozta károk még helyreállításra várnak 1970-ben (Fotó: Fortepan, 03989)

Gellért és Margit félúton (Fotó: Wikipédia)

A második világháborúban súlyos károkat szenvedett a Sikló is: felső épületét és az ottani kocsit bombatalálat érte, az alsó épület és a gőzgép maradt csak épen. A „beszkárt” a várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani, így a Sikló helyreállítása helyett annak teljes elbontására került sor, a megmaradt berendezéseket széthordták.

1962-ben tervek voltak arról, hogy helyreállítják, majd egy évvel később már mozgólépcsőt építettek volna a helyére. 1965-ös újabb felújítási ötletek után megalakult a Sikló Bizottság, újabb terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága 1968-ban jóvá is hagyott. Ennek ellenére a továbbra sem történt előrelépés 1985-ig, ekkor a BKV szakembereivel összefogva a főváros állt neki a helyreállításnak.

1986. június 4-én nyílt meg újra az utasok előtt. Új pálya és új kocsik is épültek, korábbi HÉV alvázak felhasználásával, eredetihez hasonló, korhű állapotokat alakítottak ki. A korábbi gőzgépet villamos hajtás váltotta fel, a gépház pedig a felső állomásra került. A budapesti világörökségi cím részese, 2014-ben 800 ezer utazást számoltak rajta. Ahogy a BKV fogalmaz, utasaik manapság elsősorban nosztalgiázni szállnak fel a „Budapest szívében helyet foglaló Siklóra, és persze azért, hogy onnan csodálhassák meg gyönyörű fővárosunkat”.

BKV.hu, vagy Wikipédia?

A Budavári Sikló évfordulójáról szóló közlemény alján olvasható, hogy további részletek a bkv.hu-n találhatóak. Ezek után érdekes azt látni, hogy a valóban bővebb történeti áttekintés forrása a Wikipédia. És valóban, szóról-szóra, ctrl+C – ctrl+V az egész, ami – legyen bármennyire is színvonalas a netes enciklopédia – mégiscsak kicsit érdekes megoldás.