A Föld napja – Klímakatasztrófa küszöbén

Az Amazonas medencéje a Nemzetközi Űrállomásról nézve (Fotó: Wikipédia)

"Abban konszenzus van, hogy a visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés." - Ma van A Föld napja.

Sok szempontot meg lehetne említeni ezen a napon, de talán a klímaváltozás az, amit mindenki a saját bőrén tapasztalhat. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint például a 2014-es volt a legmelegebb év azóta, hogy rendszeres mérések történnek. A globális átlaghőmérséklet 14,57 Celsius fok volt, ami 0,57 fokkal magasabb eredmény az 1969 és 1990 közötti időszak átlaghőmérsékleténél.

„Az általános tendencia sokkal fontosabb, mint az egyes évek rangsora. Azzal számolunk, hogy a globális felmelegedés folytatódik a légkörben lévő üvegházhatású gázok szintjének emelkedése és az óceánok vizének melegedése miatt. A 15 legmelegebb évből 14 ebben az évszázadban volt” – nyilatkozta még február elején, az adatok publikálásakor Michel Jarraud, a WMO főtitkára.

És a sor máris folytatódik: az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) tájékoztatása szerint 2015 márciusában a globális átlaghőmérséklet mind a szárazföld, mind az óceánok felszíne fölött 13,6 Celsius-fok volt, a legmagasabb az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A január-márciusi globális átlaghőmérséklet - 13,1 Celsius-fok - szintén rekord magas volt.

Ezzel párhuzamosan az Északi-sark jégtakarója is jelentősen csökkent, 7,2 százalékkal volt kisebb a mostani 1,07 millió négyzetkilométeres terület, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga, s a hófödte területek nagysága is fogyatkozott az északi féltekén. A Déli-sarkon ugyanakkor 24,3 százalékkal nagyobb területű jégtakarót mértek, mint az ilyenkor megszokott.

Szóval, csak a vak nem látja, hogy valami nincsen rendben, és tényleg struccnak kell ahhoz lenni, hogy ne tudjuk elfogadni azt a tényt, hogy a felmelegedésnek mi is tevőleges okozói vagyunk, az üvegházhatást okozó gázok nagymértékű kibocsátásával.

Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője az MTI-nek arról értekezett, hogy ha mindössze egyetlen egy rekordról lenne szó, az még nem bírna nagy jelentőséggel, hiszen a rekordértékek időről-időre megdőlnek. Az utóbbi évtizedekben azonban egymás után nagyon sok új rekordot mértek.

„Átlagértékekről beszélünk, ezek változása önmagában is elég aggasztó, ha azonban a szélső értékek változását nézzük, vagyis többek közt a rekordmeleget, akkor azt látjuk, hogy ezek változása még nagyobb ütemű, mint az átlagértékeké. A két jelenség együtt már igen aggasztó” - vélte Bartholy professzor. Hozzátette még, hogy jelenleg nincsen új megállapodás az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről. A kiotói egyezmény lejárt, bár valamelyest meghosszabbították, de nem 5-6, hanem 50-60 százalékos csökkentésre lenne szükség.

„Abban konszenzus van, hogy a visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. Ekkor valószínűleg már olyan jelentős fizikai folyamatok indulnak el, amelyek vissza nem fordítható változásokhoz vezethetnek” – összegezte a klímakutató.

Egyre jobban melegszik a Föld (Fotó: MTI, Czeglédi Zsolt)

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én megfogadom, hogy mostantól kétszer is ellenőrzöm, hogy a töltőt kihúztam-e a konnektorból, ha már nem kell. Bevallom, néha elfelejtem. A tévé egyelőre marad készenlétben. Bocs.

A Föld napja

Az ötletet John McConnell vetette fel 1969-ben egy UNESCO konferencián, San Franciscóban. A Föld napját első ízben 1970. március 21-én tartották, ami az északi féltekén a tavasz első napja. Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-öt. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg.

(Wikipédia)

A Föld napjára a Google is készült

Melegrekordok Magyarországon

Április 16-án a fővárosi és az országos napi melegrekord is megdőlt. 1952-ben, Szarvason 27,6 fokot mértek, ami egy Osliban (Győr-Moson-Sopron megye) észlelt 29,2-re módosult. Ezen a napon Budapesten is 1952-ben volt a legmagasabb a hőmérséklet. Akkor 26,6, most 28,6 fokig emelkedett a hőmérő.